A befektetési alapok biztonságáról
A befektetési alapok biztonságos működését, a befektetések és a befektetők védelmét számos tényező biztosítja. Az egyik legfontosabb garanciális elem a jogszabályi környezet. A befektetési alapokról szóló törvény szabályozza, hogy milyen típusú értékpapírokba és milyen arányban fektethetnek be az alapok
Az alapok áttekinthető működésének további biztosítéka az a jogszabály, amely az alapkezelők részére napi adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé. Az értékpapírtörvény határozza meg azokat a tevékenységi, magatartási szabályokat, melyek betartásával elkerülhető a befektetők megtévesztése.
A BAMOSZ (Befektetetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) 2000. január 1-jétől érvényes Etikai Kódexe is szigorú, befektetőket védő szabályokat fogalmaz meg, amelyek betartása a BAMOSZ tagok számára kötelező. (A Budapest Alapkezelő Rt. tagja a BAMOSZ-nak.)
A jogszabályokon kívül az alapkezelőnek az önként vállalt korlátozásokat is be kell tartania, tehát az alap Alapkezelési Szabályzatában leírt befektetési politikának megfelelően kell működnie. A befektetők védelme érdekében az alapkezelőnek meghatározott időközönként (félévente) jelentést kell készítenie, amelyben fel kell tüntetni a befektetési alap portfóliójának összetételét is.
Az Országos Betétbiztosítási Alap mintájára hozták létre a Befektetővédelmi Alapot (BEVA), amelyhez a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző társaságoknak kell csatlakoznia. Az alap feladata a befektetők kárpótlása olyan esetetekben, amikor az alap tagja valamely jogos követelést nem tud kielégíteni és ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek. A befektetési jegyek esetében erre tipikusan a visszaváltás vagy a meghirdetett hozam kifizetésének elmaradása esetén van lehetőség.
A kárpótlás mértéke - személyenként és alaptagonként - 2004. december 31-ig legfeljebb egy millió forint, 2005. január 1-től 2007. december 31-ig legfeljebb kettő millió forint, míg 2008. január 1-től legfeljebb hat millió forint lehet. A BEVA által fizetett kártalanítás mértéke egy millió forint összeghatárig száz százalék, egy millió forintot meghaladó összeg esetében egy millió forint és az egy millió forintot meghaladó rész kilencven százaléka 2005. január 1-től.
A kártalanítás azokra a szerződésekre vonatkozik, melyeket a befektetési szolgáltató a BEVÁ-hoz történt csatlakozása után kötött. A BEVA nem véd egyéb kockázatok - például a részvényárak esése, nem valódi brókercégek, kötvénykibocsátó, részvénykibocsátó szédelgései - ellen.
A BEVÁ-val kapcsolatos részletes szabályozást a 2001. évi CXX. törvény 217.§ és 415. § tartalmazza.
Azonban létezik a BEVÁ-nál erősebb védelem is a befektetők részére. A magyar jogszabályok értelmében a hazai befektetési alapok önálló jogi személyek, amelynek tulajdonosai a befektetési jegyek tulajdonosai. Tehát egy alapkezelő felszámolása esetén is, a befektetési alap tovább létezik, és annak vagyonából kizárólag a tulajdonosok részesedhetnek.
Egy hetedik biztosíték, hogy az alapkezelőtől szervezetileg is elkülönült, független letétkezelő feladata többek között a befektetési alap nettó eszközértékének számítása és az alapkezelők ellenőrzése is. A letétkezelőn túl az alap könyvvizsgálója is hozzájárul az alapok szabályos működéséhez.