Hogyan válasszunk befektetési alapot?
Az optimális befektetés(ek) kiválasztása nagy odafigyelést igénylő feladat. Célunk általában a minél magasabb hozam, ugyanakkor szeretnénk nyugodtan aludni. Ez a két szempont sajnos gyakran ütközik egymással, ráadásul ahány befektető, annyi egyedi megközelítés. Általános receptet nem adhatunk az ideális befektetési portfólió kialakításához, de az alábbi szempontok segíthetnek a különböző lehetőségek közti választásban
Mérlegeljük, hogy milyen kockázatot vagyunk képesek felvállalni!
A felvállalható kockázat mértéke leginkább a befektető életkorától, élethelyzetétől, egyedi személyiségjegyeitől és a befektetés tervezett időtávjától függ. Bár tudjuk, hogy a nagyobb kockázat hosszabb távon általában magasabb hozammal kecsegtet, és magasabb hozam nem érhető el nagyobb kockázat felvállalásával, élethelyzetünk (közelgő lakásvásárlás, tanulmányok finanszírozása, stb.) megkövetelheti a kockázatkerülő magatartást. A befektetések kockázatának számszerűsítésére a hozamok változékonyságát (szórását) használhatjuk. A kockázati tényezőkről a befektetési alap Alapkezelési Szabályzatából mindig pontosan tájékozódhatunk.
Milyen időtávban gondolkodunk?
A befektetéseknél igen lényeges szempont, hogy mennyi időre szeretnénk "lekötni" pénzünket.
- Általános szabály, hogy rövidebb távra (néhány hónapra) nem ajánlatos magasabb kockázati körbe tartozó befektetéseket (pl. részvényalapokat) választani, érdemes inkább alacsonyabb kockázatú eszközbe (pl. pénzpiaci vagy rövid lejáratú állampapíralapokba) fektetni pénzünket.
- Ha egy éves távlatban gondolkodunk, a kötvényalapok már kiemelkedő hozamokat nyújthatnak nagy valószínűséggel.
- Több évre tervezve befektetésünket a rövidtávú mozgások kiegyenlítődése miatt a vegyes és részvényalapok biztosíthatnak magasabb megtérülést. Több éves távlatban gondolkodva ne feledkezzünk meg az ingatlanalapokról sem!
Ne a múltbeli hozamok alapján döntsünk!
Mivel az alapok előre nem ígérhetnek hozamot, az egyetlen fogódzót a múltbeli hozam jelentheti. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a múltbeli hozamok az alapok jövőbeni teljesítményeire nem nyújtanak garanciát. Természetesen egy adott alap múltbeli teljesítménye nem lényegtelen információ, különösen más hasonló befektetési politikával rendelkező alapokkal összehasonlítva. Adatokat szolgáltat ugyanis arra vonatkozóan, hogy az alap a számára kedvező piaci eseményeket milyen hatékonysággal tudta kihasználni, illetve válság esetén milyen sikerrel védte a befektetők pénzét.
Több eszközbe fektessük pénzünket!
A kockázat csökkentésének legegyszerűbb módja, ha többféle értékpapírt, vagy más befektetési formát választunk. Ezt a "több lábon állást" nevezzük diverzifikációnak, ami jelentősen mérsékli az egyedi eszközökben rejlő kockázatokat. A befektetési alapok előnye, hogy akár egy alapba történő befektetéssel is több tíz, esetleg több százféle értékpapírt vásárolhatunk egy csomagban. Ezen túlmenően érdemes lehet egyidejűleg több - különböző befektetési politikát folytató - befektetési alapba is fektetnünk.
Az időzítést akár a véletlenre is bízhatjuk!
Az optimális időzítés (akkor venni, amikor mélyponton van az árfolyam, eladni pedig a csúcson) minden befektető álma, a valóságban azonban a legprofibb szakemberek is gyakran melléfognak. Legegyszerűbb megoldás, ha több alkalommal, lehetőségeinkhez igazodva (pl. amikor összegyűlik néhány tízezer forintunk) helyezünk el pénzt befektetési alapokba, ezzel jelentősen mérsékeljük az időzítésből eredő kockázatokat. (A Lépésről lépésre konstrukció segítségével pontosan ezt a célt valósíthatja meg!)