Budapest Alapkezelő

Internetbank Befektetés

Minilexikon

Minilexikonunkban összegyűjtöttük a befektetési alapokkal kapcsolatos legfontosabb fogalmak, kifejezések magyarázatát.

 Fogalmak listája : 


Alapkezelő:

Befektetési alapokat kezelő szakértő vállalat. Megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével kell rendelkeznie.

Alapok alapja :

Az alap portfóliójába nem egyedi értékpapírok, hanem más befektetési alapok befektetés jegyei kerülnek. Az egy portfólióban lévő több befektetési alapnak köszönhetően az ilyen alap értékét egy időben nagy számú befektetés alakítja, így a befektetés kockázata a több lábon állás elve alapján csökken. Az alapok alapja másik előnye, hogy a befektetők alacsonyabb költségekkel érhetnek el olyan értékpapírpiacokat, melyeken az egyedi értékpapírok adásvétele egyébként csak magas költségekkel valósítható meg. Az alapok alapja a likviditás szempontjából is előnyös, különösen külföldi befektetések esetén: az ilyen befektetés igény esetén gyorsabban tehető pénzzé, mint az egyedileg vásárolt külföldi értékpapírok.

Államadósság-Kezelő Központ (ÁKK)

A Magyar Állam adósságának kezelését irányító intézmény, amely belföldi és külföldi piacokon Magyar Állampapírok kibocsátásával von be tőkét az adósság finanszírozására. Belföldön az ÁKK által szervezett aukciókon kerülnek forgalomba a hazai állampapírok, amelyeket a befektetők az elsődleges forgalmazókon keresztül vásárolhatnak meg.

Államkötvény:

Egy évnél hosszabb lejáratú állampapír.

Állampapír:

a lap tetejére
Valamely ország kormánya, esetleg jegybankja által kibocsátott, az adott állam tőke- és kamat-visszafizetési garanciájával rendelkező értékpapír. Magyarországon két fő fajtája a kötvény és a kincstárjegy. A legbiztosabb befektetésként tartják számon.

BAMOSZ:

a lap tetejére
A befektetési alapkezelő cégek 1993. végén hozták létre a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségét azzal a céllal, hogy képviseljék közös érdekeiket, megőrizzék a verseny tisztaságát és elősegítségék a piac további fejlődését. A BAMOSZ a befektetési alapok népszerűsítése mellett kiemelt feladatának tartja azt, hogy tagjai a törvényi előírásoknál részletesebb, nemzetközileg elfogadott normák szerint működjenek. Ennek a munkának egyik jelentős lépése az Etikai Kódex kidolgozása, amely 2000. januártól a BAMOSZ tagjai - így a Budapest Alapkezelő Rt. - számára szigorú etikai szabályokat ír elő.

Befektetési alap:

a lap tetejére
A befektetési alap a kis- és nagybefektetők összegyűjtött - és így nagy tőkévé koncentrált - megtakarításai, amelyeket felkészült pénzügyi szakemberek fektetnek be. A befektetések koncentrálásának másik előnye, hogy a nagyobb tőke könnyebben megosztható különböző befektetési lehetőségek között (diverzifikálás). Ezzel a befektetett összegek hatékonyabban kezelhetők, és lényegesen csökkenthető a befektetők kockázata. Az alapkezelő a befektetett összegeket megtestesítő értékpapírokat, ún. befektetési jegyeket bocsát ki. A befektetők az alap hozamából, illetve megszűnésekor vagyonából befizetett tőkéjük arányában részesednek.

Befektetési alap portfóliója:

a lap tetejére
Az alapkezelők a befektetőktől a befektetési alapokban összegyűjtött megtakarításokat - a kockázat csökkentése céljából - különböző befektetések között osztják meg. Ezek lehetnek állampapírok, vállalati kötvények, kárpótlási jegyek, más befektetési alap befektetési jegyei, részvények, sőt akár ingatlanok is. (Az ingatlanalapokra külön szabályok vonatkoznak.) A portfólió összetétele döntően befolyásolja, hogy az adott befektetési alap milyen kockázatot jelent a befektetők számára, ezért az alapkezelők befektetési döntéseik során szigorú kockázatkezelési szabályokat kötelesek betartani. A jogszabályok az állampapírokba történő befektetést gyakorlatilag nem korlátozzák. Részvényekbe, vállalati kötvényekbe, más befektetési jegyekbe azonban csak korlátozottan, a tőkét többféle ilyen papírral megosztva, egy-egy féléből csak csekély mennyiséget vásárolva fektethet be egy alap. A jogszabályokon kívül az alapkezelőnek az önként vállalt korlátozásokat is be kell tartania, tehát az alap alapkezelési szabályzatában leírt befektetési politikának megfelelően kell működnie. A befektetők védelme érdekében az alapkezelőnek meghatározott időközönként (félévente) jelentést kell készítenie, amelyben fel kell tüntetni a befektetési alap portfóliójának összetételét is.

Befektető-védelmi Alap (BEVA):

a lap tetejére
A pénzpiacon működő Országos Betétbiztosítási Alap mintájára létrehozott, a Tőkepiaci Törvényben (2001. évi CXX.) szabályozott befektető védelmi intézmény. Az alapot kötelezően azok a befektetési szolgáltatók hozzák létre, amelyek az alap által biztosított tevékenységet folytatják. Az alap által biztosított tevékenységek engedélyezésének előfeltétele az alaphoz való csatlakozás és a tagsági díj befizetése. A BEVA feladata: a befektetési szolgáltató által 1997. július 1. napját követően megkötött, bizományosi, kereskedelmi, portfólió kezelési, értékpapír letétkezelési, letéti őrzési, értékpapír-számlavezetési, illetve ügyfélszámla vezetési tevékenység körében a befektetők javára kötött, biztosított szerződésből eredő követelés befagyása esetén meghatározott kártalanítási összeg fizetése. A BEVA által nyújtott kártalanítás befektetőnként és befektetési szolgáltatónként nem haladhatja meg az egymillió forintot. A törvény a kötelezettség befagyásának tekinti, ha a BEVA tagja ellen felszámolási eljárást kezdeményeznek. A BEVA védelme elsősorban a kisbefektetőkre terjed ki. Ezt a kártalanítási összeg viszonylag csekély mértéke mellett az is mutatja, hogy a BEVA által nyújtott biztosítás nem terjed ki többek között az állam, a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, az intézményi befektető, a befektetési szolgáltató, a pénzügyi intézmény és az MNB által kötött ügyletekből eredő követelésekre.

Benchmark (referencia-index):

a lap tetejére
Benchmark (referencia-index): A benchmark egy olyan viszonyítási alapként használt irányadó hozam vagy piaci index, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referencia index olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehető legnagyobb hasonlóságot mutatja az értékelni kívánt befektetéssel. A benchmark egyrészt segít a befektetőknek abban, hogy a piacon lévő több, azonos befektetési politikát folytató alap teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetési alapkezelő teljesítményének megítélésében is. A benchmark általában - az alap típusától függően - valamilyen index (BUX, MAX, MAX Composite, RMAX, RAX, stb.) vagy ezek kombinációja.

BUX index:

a lap tetejére
A Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe. A legnagyobb forgalmú részvények utolsó kötési árából, és az adott cég nagyságából súlyozással számított mutató. Ezen indexértéknek a mozgása leírja a részvénypiac aktuális mozgását, annak nagyságát.

CETOP20 (KÖZÉP-EURÓPAI BLUE CHIP INDEX)

a lap tetejére
z indexkosárban a közép-európai régió 20 legjenlentősebb papírja szerepel, melyek jelenleg öt Tőzsdéről kerülnek ki (Budapest, Prága, Varsó, Ljubljana, Zágráb), de a régió más fejlődő tőzsdéi is kérhetik felvételüket. Egy tőzsdéről maximum 7 papír szerepelhet egyidőben az indexben.

COMPOSITE MAX index:

a lap tetejére
A MAX és RMAX indexek piaci súlyoknak megfelelő kompozíciója.

Dematerializáció:

a lap tetejére
Az értékpapírok dematerializációja azt jelenti, hogy az értékpapír fizikailag nem kerül kinyomtatásra - még összevont címletben (immobilizáció) sem -, hanem csupán az értékpapírszámlán megtalálható adat formájában létezik. A dematerializált értékpapír átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

Diszkont kincstárjegy:

a lap tetejére
Olyan kincstárjegy, amely kamatot nem fizet, lejáratkor a névértékét fizetik, de a futamidő alatt csökkentett (diszkont) áron kapható. Tulajdonosainak bevétele árfolyamnyereségből származik.

Duration (hátralevő átlagos futamidő):

a lap tetejére
Duration (hátralevő átlagos futamidő): A hátralévő átlagos futamidő a kötvények, illetve kötvényekből álló portfóliók esetében, azok kockázatosságának jellemzésére használt mérőszám, amely a kötvényalapok kezelőinek befektetési döntéseinél is fontos szerepet játszik. A piaci kötvényhozamok várható csökkenésekor az alap kezelője növeli, ellenkező esetben csökkenti az átlagos hátralévő futamidőt. Minél nagyobb a hátralévő átlagos futamidő, annál kockázatosabbnak tekinthető az adott kötvény, illetve kötvény-portfólió.

Hozam:

a lap tetejére
Egy befektetés megtérülését jelző szám, amelynek segítségével általában lehetővé válik az összehasonlítás más befektetésekkel. Általában éves szintre számítva és százalékban adják meg, hogy egységnyi befektetés mennyi bevételt hoz az eredeti tőke visszafizetésén felül, de megadható pl. forintban is. Amíg a kamat azt jelzi, hogy a befektetés kezelője (pl. bank, kötvénykibocsátó stb.) mennyit fizet az elhelyezett pénz után, addig a hozam azt jelzi, hogy a befektetésnek mekkora a megtérülése. A kettő például az értékpapíroknál és a devizabetéteknél tér el egymástól árfolyamnyereség vagy veszteség miatt.

Jelenérték (PV):

a lap tetejére
Egy jövőbeli pénzbevétel jelenértéke az az összeg, amelyet most kellene befektetnünk egy bizonyos kamatláb mellett ahhoz, hogy később azzal a bevétellel megegyező pénzünk legyen. (Például egy év múlva esedékes 118 forint jelenértéke 18 százalékos kamatláb mellett most 100 forint, mert 100 forint befektetése eredményez 18 százalékos kamat mellett egy év múlva 118 forintot. ) Egy bonyolultabb, több bevétellel járó befektetés jelenértékét úgy kell meghatározni, hogy mindegyik bevétel jelenértékét külön-külön ki kell számolni - mindegyiket el kell osztani 1 + a megfelelő kamatláb időarányos részével -, majd a kapott eredményeket össze kell adni. Ekkor megkapjuk azt az összeget, amit a teljes befektetésért érdemes kiadnunk, ha az általunk használt kamatlábbal megegyező hozamot szeretnénk elérni. Az így megállapított összegből az értékpapír piaci árát kivonva kapjuk meg a nettó jelenértéket (NPV).

Jelzáloglevél:

a lap tetejére
Jelzálogbank által kibocsátott, ingatlannal fedezett, közép vagy hosszú távú kötvény jellegű értékpapír, melyet a jelzálogbank egy meglévő hitelállományának finanszírozása céljából bocsát ki. Biztonságosnak számító befektetés, ami az államkötvényekkel ellentétben nem az állam, hanem egy adott bank visszafizetési garanciáját tartalmazza. A befektetési alapok közül jelzáloglevelekbe főleg a kötvényalapok valamint a vegyes alapok fektetnek be.

Kamat:

a lap tetejére
Lásd Hozam.

Kamatozó Kincstárjegy:

a lap tetejére
Kisbefektetők számára kibocsátott egyéves futamidejű értékpapír. A futamidő végén fizet kamatot, amelyet a befektető a törlesztéssel együtt kap kézhez.

Kincstári Takarékjegy:

a lap tetejére
Kisbefektetők számára egy-, két- és hároméves futamidőre kibocsátott, lépcsős kamatozású értékpapír, amelynél a papír birtokosát visszaváltáskor a vásárlás napjától eltelt idő függvényében meghatározott mértékű kamat illeti meg. Az egyes visszaváltási időkre előre meghatározott fix kamat nagyságát a vásárlás napján érvényben lévő hirdetmény határozza meg.

Kincstárjegy:

a lap tetejére
Egy éves vagy annál rövidebb lejáratú állampapír.

Kötvény:

a lap tetejére
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója vállalja, hogy - a kibocsátáskor neki kölcsönadott összeg fejében - tőkét és kamatokat fizet vissza egy későbbi időpontban. A visszafizetésért teljes vagyonával felel (de vállalatok esetében például a felszámolás szabályai szerint csak több más hitelezői csoport után jutnak pénzükhöz a kötvénytulajdonosok).

Letétkezelő:

a lap tetejére
A befektetési alapok vagyonát őrző, a különböző tranzakciókat technikailag lebonyolító, erre engedéllyel rendelkező bank. Törvényességi ellenőrző feladatai is vannak.

Likviditás:

a lap tetejére
Egy befektetés azon tulajdonsága, hogy milyen idő- és hozamveszteséggel "számolható fel", értékesíthető, milyen könnyen forgatható, mennyire megbízható a másodlagos piaca.

MAX index (Magyar Államkötvény Index):

a lap tetejére
A magyar állampapírpiac fix kamatozású, egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű államkötvényeinek teljes hozam indexe. Az index a kötvények árfolyamainak változásán túl a kamatokat is figyelembe veszi, és azokat a kosár egészét tekintve újra befekteti. Ha egy kötvény kikerül a kosárból - mert például a hátralévő futamideje egy év alá csökken -, akkor piaci árfolyamértéke szintén arányos módon kerül befektetésre a kosár kötvényeibe.

Nettó eszközérték:

a lap tetejére
A nettó eszközérték egy befektetési alap vagyonának összességét, míg az egy jegyre jutó nettó eszközérték az egy befektetési jegyre jutó értékét mutatja. Az alap kezelési szabályzatának, valamint a törvényeknek megfelelően, általában az értékpapírok vagy ingatlanok piaci vagy szakértők által becsült értéke alapján számítják ki. Nyíltvégű alapoknál a befektetési jegyek eladásánál és visszaváltásánál alkalmazott árfolyam alapjául szolgál. Az Alapkezelő a zártvégű alapoknál a nettó eszközértéket kéthetente, a nyíltvégűeknél naponta teszi közzé. Az alapok nettó eszközértékei több napilapban, így a Magyar Tőkepiac-, a Magyar Hírlap-, a Napi Gazdaság- és a Világgazdaság hasábjain jelennek meg.

Nyíltvégű befektetési alapok:

a lap tetejére
A nyíltvégű befektetési alapok óriási előnye, hogy a folyószámlához hasonló likviditást biztosítanak, hiszen lekötési idő előzetes meghatározása nélkül lehet csatlakozni hozzájuk. A nyíltvégű befektetési alapok értékpapírjait az alapkezelő bármikor visszaváltja és folyamatosan új befektetési jegyeket is hoz forgalomba. Több nyíltvégű befektetési alap befektetési jegye 1 Ft névértékű, ami lehetővé teszi bármekkora összeg befektetését és tetszés szerinti összeg felvételét, így a pénz az első perctől az utolsóig dolgozik.

Opciós ügylet:

a lap tetejére
Az opciós ügylet keretében a vevő opciós díjat fizet, így jogot szerez arra, hogy az opciós szerződésben meghatározott időtartamon belül (amerikai típusú opció) vagy egy meghatározott napon (európai típusú opció) a szerződés tárgyát képező befektetést meghatározott áron megvásárolja (vételi opció) vagy eladja (eladási opció). Az opció eladója pedig kötelezettséget vállal az opció tárgyát képező befektetés jövőbeni eladására (vételi opció), illetve vételére (eladási opció). Az opció tehát egy vételi vagy egy eladási jog megszerzése. Az opciós ügyletekkel a befektetési alapok kezelői díj ellenében a jelenben rögzíthetik például egy jövőbeli részvényvásárlás árfolyamát (egy részvényre szóló vételi opció), amennyiben annak árfolyam-emelkedésére számítanak, vagy ugyanígy biztosíthatják egy, az alap portfóliójában lévő részvény eladási árfolyamát, ha annak csökkenésére számítanak.

Magyar Nemzeti Bank (MNB) :

a lap tetejére
Az értékpapírpiac felügyeletére, ellenőrzésére, a nyilvános kibocsátások engedélyezésére stb. létrehozott, a kormány felügyelete alá tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerv.

portfólió:

a lap tetejére
Egy befektető tulajdonában lévő különböző értékpapíroknak az összessége, azok összetétele.

Részvény:

a lap tetejére
Tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. A közgyűlésen a tulajdonos a tulajdonhányadával arányos szavazattal rendelkezik. A részvény fajtájától függően a részvényeseknek különböző jogai lehetnek a szavazatokat illetve az osztalékot illetően. A részvények várható hozama alapvetően két tényezőtől függ: az osztalék nagyságától illetve a várható árfolyamnyereségtől (általában az utóbbi a lényegesebb). A hozamra, árfolyamnyereségre semmi garancia nincs, ebben áll a részvények kockázata. Az osztalékra az jogosult, akinek az osztalékfizetés napján a tulajdonában van az adott részvény, és a részvénykönyvben nyilván van tartva. (Az osztalékfizetést a számlán nyilvántartott részvényeknél a KELER a brókercégekkel egyeztetve automatikusan intézi.)

RAX:

a lap tetejére
A RAX index (teljes nevén BAMOSZ Részvény Befektetési Alap portfólió Index): a részvényalapok teljesítményének összehasonlítására létrehozott elméleti portfólió "árfolyama". A RAX portfólióját Befektetési alapokról szóló törvény előírásainak maximális betartása mellett állítják össze. Ennek megfelelően ebben az elméleti portfólióban egy-egy tőzsdei részvény bekerülési áron számítva a portfólió 5%-át teszi ki, és a részvények teljes aránya nem haladja meg a 85%-ot. A maradék 15%-ot könnyen értékesíthető (likvid) értékpapírok teszik ki. Az index értékének meghatározása gyakorlatilag egy részvény-befektetési alap árfolyamának (egy jegyre jutó nettó eszközértékének) kiszámításához hasonlít.Az index létrehozásának alapvető célja az volt, hogy ennek az elméleti részvény-befektetési alapnak a bázis időponthoz viszonyított értékváltozását mutassa, viszonyítási alap (benchmark) legyen a piacon működő részvényekbe fektető alapok számára.

RMAX:

a lap tetejére
A rövid lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index, amelyben a MAX-ból - a futamidő rövidsége miatt - kikerülő, fix kamatozású, három hónap és egy év közötti hátralévő futamidejű Magyar Államkötvények, valamint a három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyek találhatók. Az RMAX a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható referencia-index (benchmark).

Repo ügylet:

a lap tetejére
A repo-ügylet olyan megállapodás, amely egyidejűleg rendelkezik az ügylet tárgyát képező értékpapír eladásáról és egy meghatározott időpontban és áron történő visszavásárlásáról. A repo-ügylet a piaci gyakorlatban jellemzően a rövid lejáratú állampapírok piacán fordul elő, aminek magyarázata, hogy ezen értékpapírok árfolyam-alakulása lényegesen jobban kiszámítható, mint a részvényeké. A befektetési alapkezelők által is használt ügylettípus olyankor fordul például elő, amikor az alapnak időlegesen pénzre van szüksége (a befektetők pénzt vonnak ki az alapból), de az alap kezelője - szem előtt tartva befektetési stratégiáját - véglegesen nem akar megválni egy-egy értékpapírtól.

Volatilitás:

a lap tetejére
Az árfolyam ingadozásának mértékét tükröző jelzőszám. Minél nagyobb egy befektetési alap árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható. A volatilitás, azaz a kockázatosság növekedésével a befektetés minimálisan ajánlott befektetési időtávja is nő. Két azonos típusú, azonos piacon befektető és azonos hozamokat elérő befektetési alap közül az számít vonzóbb befektetésnek, amelyiknek kisebb a volatilitása, így a jelzőszám értékének ismerete iránymutatást ad befektetési döntéseink meghozatalánál.

Zártvégű befektetési alapok:

a lap tetejére
A zártvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő a futamidő alatt nem váltja vissza, és a jegyzési idő lezárta után új befektetési jegyeket sem hoz forgalomba. A tőkenövekmény forrása az alapkezelő által elért hozam. Az eddigi zártvégű alapokat határozott futamidőre (1-5 évre) hozták létre. Befektetési jegyeiket csak a másodlagos értékpapír-piacon lehet eladni és megvásárolni. Tőzsdei bevezetésüket kötelező kérvényezni. A befektetési alapok 1992-es indulásától számított egy-két évig zömmel zártvégű alapok jöttek létre. Azóta jelentőségük - részben az adójogszabályok változásával, részben a nyíltvégű alapok sokkal rugalmasabb konstrukciójának köszönhetően - évről évre csökkent. Napjainkban a nyíltvégű alapok fölénye a jellemző.

ZMAX:

a lap tetejére
6 hónapnál rövidebb lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index. Tartalmazza a 14 és 182 nap közötti hátralévő futamidejű, fix kamatozású magyar államkötvényeket, valamint diszkont kincstárjegyeket. A ZMAX a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható referencia- index (benchmark).