A. A teljes kockázat kiküszöbölésével hajlandó csak befektetni. B. Két azonos hozamú befektetés közül a kisebb kockázatút választja. C. Csak a kockázatmentes hozamnál magasabb hozam mellett hajlandó befektetni. D. Magasabb kockázatot csak magasabb hozam reményében vállal.
Kizárólag a B esetben.
Kizárólag A és C esetében.
Kizárólag B és D esetében.
Mindegyik esetben mondhatjuk.
növelhető az elvárt hozam.
az egyedi kockázat csökkentését érhetjük el vele.
csökkenthető a portfólióban szereplő egyes részvények kockázata.
a piac egészére vonatkozó hatásoknak a kockázatát lehet csökkenteni.
Egy befektetési konstrukció szerint 1000 Ft befizetés ellenében 1145 Ft-ot kapok két év múlva, vagy évi 7%-os kamatozású takarékbetétbe teszem a pénzem, és két évig hagyom kamatozni.
Teljesen közömbös, hogy melyik formát választom.
Mindenképpen az elsőt választom, hiszen nagyobb hozamot érhetek el vele.
A második befektetés biztonságosabb, így azt választom.
Az állampapír befektetések teljesen kockázatmentes befektetésnek nevezhetőek.
A részvény befektetések sokkal kockázatosabbak, mint az állampapír befektetések, mert a piacuk kevésbé likvid.
A pénzpiaci alapok biztonságosabb befektetések az állampapíralapoknál, mert nagyobb hányadban tartalmaznak rövid lejáratú állampapírokat.
Egy év múlva kap 1 millió forintot.
1 milliót befektetve egy év múlva 50% valószínűséggel megduplázza a pénzét, ellenkező esetben nem kap semmit.
Ebből a szempontból egyforma a két befektetés.
