Hasznos Információk - Cégautó munkavállaló lakásán történő tárolása
Magánhasználat az szja-ban
Az szja-törvény értelmében nem kell a cégautóadót megfizetni abban az esetben, ha a személygépkocsi tulajdonos kifizető a magáncélú használat hiányát az adott személygépkocsira vonatkozó útnyilvántartás és a kilométeróra-állás alapján hitelt érdemlően bizonyítja. Azzal, hogy a gépjárművet a tárolási helyre szállítják - amennyiben ez a jogviszonyra vonatkozó szerződés alapján történik -, általában nem valósul meg a személygépkocsi magáncélú használata. Abban az esetben viszont, ha a tárolási hely a magánszemély lakása, a munkába járás miatt a magánszemély állandó jelleggel személyes céljaira is használja a személygépkocsit.
A fentiek miatt tehát megvalósul a magánhasználat, ezért kizárólag üzleti célú használatról nem beszélhetünk még akkor sem, ha a tárolási helyre szállítás önmagában üzleti célú használat.
Áfa-vonzatok
Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján nem vonható le az előzetesen felszámított adó, amennyiben az adóalany a terméket és a szolgáltatást egészben vagy részben nem adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja. A személygépkocsinak a munkavállaló lakásán való tárolása az általánosforgalmiadó-törvény tekintetében magáncélú használatot valósít meg (hiszen a munkába járás nem minősül üzleti használatnak), így az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységén kívüli célra való felhasználás okán a személygépkocsi-használattal és fenntartással kapcsolatos költségek áfája nem helyezhető levonásba.
A tesztautó cégautóadója
A személyijövedelemadó-törvény cégautóra vonatkozó rendelkezései nem tartalmaznak kivételes szabályt az úgynevezett tesztautókra vonatkozóan, ezért ugyanolyan elbírálásban részesülhetnek csak, mint minden más cégautó.
Üzemeltetés kapcsolattartási céllal
Abban az esetben, ha egy személygépkocsit azért üzemeltet a cég, hogy a telephelyek között kapcsolattartást, postaanyagok stb. szállítását biztosítsa, de magáncélra nem lehet igénybe venni, akkor nem kell cégautóadót fizetni. Ez esetben a személygépkocsinak az alapfeladatokhoz kapcsolódó kizárólagos használatát menetlevéllel vagy útnyilvántartással kell igazolni. Hasonlóképpen, ha azért üzemeltet személygépkocsikat a forgalmazó cég, hogy azok által az adott típust a vevőknek működés közben bemutathassa, akkor mindaddig nem kell cégautóadót fizetni, ameddig nem történik magánhasználat. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vevő rövidebb-hosszabb útvonalon kipróbálhatja a kocsit, de azt nem adják át neki használatra.)
A használat átengedése magánszemélynek
Amennyiben a "tesztautót" a cég használata magánszemélynek átadja, akkor a magáncélú használat már nem zárható ki. Ilyen esetben a cégautóadót meg kell fizetni. Mikért akkor is, ha a forgalmazó cég dolgozói a tesztautót használhatják munkába járásra, illetve saját közlekedésre.
Átadás kipróbálásra
Olyan esetben, amikor a forgalmazó cég egy másik cégnek adja át kipróbálásra a tesztautót (például egy reklámcégnek), akkor ez utóbbi cég lesz az üzemeltető. Ekkor azt kell vizsgálni, hogy ennél a cégnél megvalósul-e magánhasználat.
Parkolási pótdíj az áfában
A pótdíjak áfarendszerbeli megítélésével kapcsolatban az APEH Adónemek főosztálya a Pénzügyminisztérium Forgalmi adók és fogyasztói árkiegészítések főosztályával egyetértésben az alábbi iránymutatást tette közzé, amelyet - úgy gondoljuk - a teljesség érdekében feltétlenül ismertetni kell. A gyakorlatban a leggyakrabban előforduló pótdíj fajtái közé tartozik a parkolási pótdíj. A polgári jog szempontjából első esetben parkolási szerződés jön létre az adott terület tulajdonosa (haszonélvezője) és az autós között. A parkolási szolgáltatás 63.21.24. szám alatt szerepel a Szolgáltatások Jegyzékében, így az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. Törvény (áfatörvény) 28. paragrafusa és 1. számú mellékletének 75. pontja alapján e szolgáltatás adómértéke 12 százalék. E szolgáltatást nyújtó egyaránt lehet természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany, állam vagy önkormányzat. A parkolási szerződést a Polgári Törvénykönyv külön nem nevesíti. Tartalmát tekintve a parkolási szerződés leginkább a bérletre hasonlít, hiszen az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője) meghatározott időre a személygépkocsi tulajdonosának bérbe adja a parkoláshoz szükséges helyet. A szerződés ráutaló magatartással jön létre: aki parkol, magára nézve kötelezőnek ismeri el a parkolási szerződés általános feltételeit, díjfizetési kötelezettsége azonnal keletkezik. Aki nem fizet vagy késve fizet, az szerződést szeg. A szerződésszegésnek egyik következménye a pótdíj, amelyet a bérbeadó előre köt ki azzal a céllal, hogy szankcionálja a szerződésszegést. A pótdíj a Polgári Törvénykönyvben külön nem nevesített szerződésbiztosíték. A pótdíj azért nem minősül kötbérnek, mert a nemteljesítés esetére kikötött pótdíj a teljesítés alól nem ad felmentést, mivel a pótdíjon kívül a díjat változatlanul meg kell fizetni. A pótdíj áfarendszerbeli helyzetét vizsgálva külön kell választani a szankciós pótdíjat a nem szankciós pótdíjtól (az ún. bővített szolgáltatás díjától).
Szankciós pótdíj
A szankciós pótdíj értelemszerűen nem minősül a szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Az áfatörvény értelmében ellenérték a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. Az általános logika szabályaiból is következik, hogy a szolgáltatásnyújtás ellenértékéről csak akkor beszélhetünk, ha egyrészt van szolgáltatás, amit nyújtanak, másrészt van ellenérték. A "rendes" díj esetében van parkolási szolgáltatás, amelynek van ellenértéke. Pótdíj esetében az autósnak hiába van pótdíjtartozása és a pótdíj befizetésekor a vagyoni értéket a tartozás kiegyenlítésére fordítja, de a pótdíj mögött nincs szolgáltatás, hisz a bérbeadó szankciós pótdíjért már nem nyújt semmit. Mivel szolgáltatásnyújtásról ilyenkor nem beszélhetünk, ezért a szankciós pótdíj nem tartozik az áfa hatálya alá. A szankciós jellegű pótdíj - ahogy az áfaalapba sem - a fogyasztói árkiegészítések adóalapjába nem tartozik bele.

