Hasznos Információk - Lízingdíjfizetés üzembe helyezés előtt

Az előzőekben ismertetett szabály természetesen nem vonatkozik arra az esetre, ha a gépkocsi üzembe helyezését megelőzően már felmerült lízingdíj-fizetési kötelezettség. Ekkor az erre az időszakra elszámolt lízingdíj kamattartalma a bekerülési érték részét képezi kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál, így arra az értékcsökkenési leírás szabályai vonatkoznak.

Áfalevonási jog

Az áfatörvény hivatkozott rendelkezése a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele tekintetében tartalmaz előírásokat. A személygépkocsi bérlete, illetve nyílt végű lízingelése az üzemeltetés, illetve fenntartás előfeltétele, nem pedig az üzemeltetéshez vagy fenntartáshoz kapcsolódó beszerzés, tehát az nem tekinthető az áfatörvény 33. paragrafusa (2) bekezdése f) pontjának hatálya alá tartozónak, azaz az itt meghatározott adólevonási tilalom sem érinti.

Új áfalevonási tiltások 2003. január 1-jétől és az azok alóli mentesülés

2003. január 1-jétől kezdődően új levonási tiltásként (a 2002. december 31-ét követő teljesítési időpontú számlák tekintetében) az áfa levonására nincs lehetőség:

  • a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz. 8711-ből), jacht és sport- vagy szórakoztatási célú hajó (vtsz. 8903) beszerzése,
  • élelmiszerek és italok beszerzése,
  • éttermi cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátóipari szolgáltatások igénybevétele,
  • szórakoztatási szolgáltatások (SZJ 55-40, 92.33, 92.34, 92.72) igénybevétele,
  • lakóingatlan beszerzése, valamint
  • lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések esetében.

Személygépkocsi beszerzése

A témánk szempontjából jelentős, személygépkocsi beszerzése (vtsz. 8703), ólmozott és ólmozatlan motorbenzin (vtsz. 27.10.11.41, 27.10.11.45, 27.10.11.49, 27.10.11.59) beszerzése, illetve személygépkocsiba tankolt bármilyen üzemanyag beszerzése esetén az áfa továbbra sem vonható le. Az előzőekben felsorolt értékesítések, szolgáltatások tekintetében az áfatörvény 33. paragrafus (1) bekezdése a) pontjának vizsgálata szóba sem kerül, azaz a levonási tilalom akkor is fennáll, ha kizárólag az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységet szolgálja a beszerzés.

Mentesülés

A hivatkozott bekezdés záró fordulata szerint az adólevonási tilalom alól csak akkor lehet mentesülni, ha

  • a beszerzés továbbértékesítési vagy
  • közvetlen anyagfelhasználási célú vagy
  • az áfatörvény 8. paragrafusának (4) bekezdése szerinti céllal történik - ez utóbbi témánk szempontjából nem bír jelentőséggel.

Továbbértékesítési célú beszerzés

Továbbértékesítési célú beszerzés az áfatörvény szerint csak termékek esetében lehetséges, mégpedig akkor, ha a terméket saját használat, hasznosítás nélkül a 6. paragrafus szerint (adásvétel, részletvétel, zárt végű lízing, bizomány) értékesítik úgy, hogy az értékesített termék használati értéke legfeljebb a kereskedelemben szokásos értékváltozás figyelembevételével térhet el a beszerzéskori állapotból. Ez gyakorlatilag a változatlan formában történő értékesítést jelenti, azaz ha a motorkerékpárt, jachtot, szórakoztatási célú hajót, ételt, italt, lakóingatlant - illetve a korábbról hatályos levonási tiltások körében a motorbenzint, illetve a személygépkocsit - változatlan formában ugyanolyan termékként saját használat, hasznosítás nélkül - tulajdonképpen áruként - értékesítik tovább. A kereskedelemben szokásos értékváltoztatást nem meghaladó ráfordítások a termékkel kapcsolatos állagmegőrző, annak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló és a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő kisebb javítási, karbantartási tevékenységeket jelentik.

Közvetlen anyagfelhasználás

A közvetlen anyagfelhasználás fogalmát az áfatörvény nem határozza meg, azonban a gyakorlatban azt értjük alatta, ha a termék nem változatlan formában, hanem más termékbe, szolgáltatásba alapanyagként beépülve tovább él, és nemcsak az adott munkafolyamat megvalósítását szolgálva segédanyagként elhasználódik. Ezért levonható az élelmiszer, ital áfája, ha azt ugyan nem változatlan formában, hanem más termékként vagy szolgáltatásként (például éttermi, vendéglátó-ipari szolgáltatás során) értékesítik. Ugyanakkor e szerint továbbra sem vonatható le a tehergépjárműbe tankolt motorbenzin áfája, illetve a benzin nem változatlan formában történő továbbértékesítésére irányuló bármilyen tevékenységhez felhasznált benzin áfája.

A kiküldetési rendelvény alkalmazása

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a magánszemély a munkáltatójától kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén kap, feltéve, hogy a kifizetett összeg a teljesített kilométer-távolság alapulvételével az utazásra, valamint az élelmezési költségtérítésre jogszabályban meghatározott igazolás nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg.

A rendelvény kiállítása, megőrzése

A kiküldetési rendelvényt a munkáltatónak kell kiállítania két példányban. A rendelvény eredeti példányát a munkáltató, másolatát pedig a magánszemély köteles megőrizni az elévülési idő lejártáig.

Tartalmi elemek

A kiküldetési rendelvényre kötelezően előírt formanyomtatvány nincs. A törvény azonban meghatározza azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a kiküldetési rendelvényhez kapcsolódó rendelkezés alkalmazása esetén a rendelvénynek feltétlenül tartalmaznia kell. E szerint a kiküldetési rendelvényen szerepeltetni kell a hivatali, üzleti utazás

  • célját,
  • időtartamát,
  • útvonalát,
  • a megtett út nagyságát (futásteljesítményt),
  • az utazási költségtérítést,
  • a költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (norma, üzemanyagár stb.)

Kiállítási gyakoriság

A kiküldetési rendelvény a belföldi és a külföldi kiküldetések esetében egyaránt alkalmazható, és azt nem szükséges esetenként kiállítani. Az egymást követő hivatali, üzleti utazásoknál elfogadható, ha a munkáltató előre meghatározott elszámolási időszakonként (például hetente, havonta) állítja ki a kiküldetési rendelvényt, feltéve, hogy a hivatali üzleti célú futásteljesítmény igazolása (ellenőrzése) ilyen módon is biztosítható. A kiküldetési rendelvény minden olyan esetben helyettesíti az útnyilvántartást, amikor a magánszemély kizárólag csak a munkáltatójától kap hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést, és az adott járművet más tevékenységével összefüggésben nem használja.

Útnyilvántartás

A magánszemélynek útnyilvántartást kell vezetnie, ha a munkáltatójától hivatali, üzleti utazás címén kapott költségtérítés összege a jogszabályban meghatározott (igazolás nélkül elszámolható) mértéket meghaladja, és a magánszemély a költségeit tételesen kívánja elszámolni. Útnyilvántartást kell vezetnie a magánszemélynek akkor is, ha az adott járművet a hivatali, üzleti utazáson kívül más tevékenységével összefüggésben is használja. Ilyen esetben a magánszemély nem érvényesíthet költséget azokra az útnyilvántartásokban feltüntetett utakra, amelyekre a munkáltatójától bevételnek nem számító utazási költségtérítést kapott.

Egyéni vállalkozó

A leírtak vonatkoznak azokra az egyéni vállalkozókra is, akik alkalmazottként is használják az autójukat azzal, hogy a cégautóadó megfizetése esetén sem vehetők figyelembe az éves futásteljesítménynél azok a kilométerek, amelyekre az egyéni vállalkozó munkáltatója kiküldetési rendelvény alapján vagy munkába járás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett.