Hasznos Információk - Pótdíj mint a bővített szolgáltatás ellenértéke
Más a helyzet akkor, ha a pótdíj nem szankció, hanem az úgynevezett bővített szolgáltatás ellenértéke. Ez esetben a szolgáltatásnyújtó többletszolgáltatást nyújt, és ezért úgynevezett többletdíjat is elkér. A nem szankciós pótdíj ugyanúgy szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül, mint a rendes díj.
Számlaadás
A számlaadási kötelezettség fő szabályát úgyszintén az áfatörvény tartalmazza. Ennek megfelelően az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről számlát, készpénzzel történő fizetés esetén pedig nyugtát, vagy kérésre készpénzfizetési számlát kibocsátani. A hivatkozott törvény alapján a számlára vonatkozóan természetesen alkalmazni kell a számviteli törvénynek a bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit is. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény pedig előírja, hogy a bizonylatot - esetünkben a számlát - a gazdasági esemény megtörténtének időpontjában kell kiállítani.
Parkolóautomaták számlái
Kezelőszemélyzet nélküli parkolóautomaták esetén az adóalany - élve a törvény adta jogával - hiába kívánja jelezni a szolgáltatás igénybevételekor azonnal, hogy ő számlát kér a nyugta helyett, a szolgáltatásnyújtó nincs jelen, hogy ezt teljesíthesse. Mivel a szolgáltatásnyújtótól nem várható el, hogy minden automatához számlakiállító embert szerződtessen - hiszen akkor nem lenne értelme az automatának sem -, de az adózótól sem várható el, hogy minden egyes parkoláskor vagy naponta utazgasson azért, hogy jogos számlaigényét érvényesíthesse. Ebben a speciális esetben nem kifogásolható az az eljárás, hogy a parkolási szolgáltatást igénybe vevő adóalanyok számla-kiállítási igényükkel utólag, de még egyazon adómegállapítási időszakon belül fordulnak a számlakibocsátó felé. Az áfatörvény értelmében, ha a szolgáltatás nyújtója készpénzfizetési számla helyett számlát bocsát ki, akkor e számla teljesítési időpontjának a készpénzzel történő fizetés időpontjának minősül. Ebből következően az ilyen utólagos számlakibocsátás során egy adómegállapítási időszakon belül is csak az egy napon igénybe vett és az automatánál befizetett szolgáltatásokat lehet kiszámlázni egy számlán. Ugyanakkor a készpénzfizetési számla helyett kibocsátott számlának is meg kell felelnie az áfatörvény szerinti, a számlával szemben támasztott tartalmi követelményeknek.
Szankciós pótdíj számlázása
Szankciós pótdíj esetén nem kell számlát adni, mert az ügylet nem tartozik az áfa hatálya alá, azonban a számviteli törvény szerinti egyéb bizonylat kibocsátása szükséges.
Adólevonás
Gyakori kérdés az adó levonhatósága is. A pótdíjbeszedés nem önálló szolgáltatás, hanem a parkolási tevékenységhez szorosan kapcsolódó elem. Gyakorlatban a pótdíjbeszedés díjbeszedés nélkül nem is létezhet. Pótdíjbeszedés a parkolási szolgáltatás szükségeleme. Ezért a parkolási tevékenységhez szükséges beszerzések áfája levonható.
Autópálya-matrica elszámolása
Az autópályák használati díjáról szóló 42/1999. (XII.25.) KHVM rendelet szerint 2000. január 1-jétől kezdődően nincs lehetőség eseti használati díj fizetésére. Erre tekintettel 2000. január 1-jét követően az autópálya-matrica megvásárlására fordított összeg a következők szerint számolható el: amennyiben a matrica megvásárlása a tevékenység érdekében történik - hivatali, üzleti utazáshoz szükséges -, akkor az arra fordított kiadás teljes egészében költségként elszámolható a társaságnál, illetőleg annál a magánszemélynél (értelemszerűen a nevére szóló számla alapján), aki a saját gépjárművét hivatali, üzleti céllal használja az autópályán. Abban az esetben, ha a hivatali, üzleti utak során az autópálya használatához szükséges matricát mint munkafeltételt kell biztosítani, és a társaság a cégautóadót egyébként megfizeti, akkor az autópálya-matrica magáncélú használata miatt természetbeni juttatás címén személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Lízing elszámolása
A példa szerint a vállalkozó 6 millió forint feletti bekerülési értékű személygépkocsit lízingel. El lehet-e számolni ráfordításként a lízingkamatot a társasági adó szempontjából, vagy itt is számolni kell a társaságiadó-törvény 3. számú melléklete A) fejezetének 1. pontjában leírtakkal, bár a törvény a lízing kamatát nem nevesíti?
A Tao törvény az adózás előtti eredményt növelő tételek között általános jelleggel meghatározza, hogy az adózás előtti eredményt növeli az a ráfordítás, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, vagy amelynek célja csak adóelőny [Tao-tv. 1. paragrafusának (2) bekezdése, 8. paragrafusa (1) bekezdésének d) pontja és a 3. számú melléklet A) fejezete].
A Tao törvény 1. paragrafusának (2) bekezdése szerint, ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. Ez a Tao törvény általános szabálya arra, hogy mely ráfordítások növelik a számviteli szabályok szerint megállapított adózás előtti eredményt a társaságiadó-alap megállapításakor. Ha a kérdésben szereplő személygépkocsiról nem állapítható meg, hogy csak adóelőnyt jelent a beszerzésével kapcsolatban keletkező kamat elszámolása, akkor az elismert költség a Tao törvény általános szabálya szempontjából.
A Tao törvény 3. számú mellékletének A) fejezete meghatároz néhány olyan esetet, amely a Tao törvény 8. paragrafusa (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak. Ilyen előírást tartalmaz a melléklet A) fejezetének 1. pontja, amely szerint az adózó által 1996. december 31. napját követően üzembe helyezett, 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsi javítási, karbantartási költségéből, biztosítási díjából (kivéve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) és a Tao törvény szerint értékcsökkenési leírásból, valamint állományból történő kivezetéskor számított nyilvántartási értékéből a 6 millió forintot meghaladó értékkel arányos összeg nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak. A Tao törvény 3. számú mellékletének A) fejezetében az el nem ismerhető költségekből, ráfordításokból példálózó felsorolást ad (erre utal a törvényben a különös szófordulat), az egyes pontokon belüli feltételeket viszont nem lehet kiterjesztően értelmezni. Ennek megfelelően, a 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsi után fizetendő lízingdíj kamattartalma a társasági adó szempontjából nem minősül az adózás előtti eredményt növelő tételnek.