Önkéntes Nyugdíjpénztár

Internetbank Befektetés

Tájékoztató a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár Választható Portfóliós Rendszeréről

Miért jött létre a Választható Portfóliós Rendszer?

A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár 2003-ban vezette be a Választható Portfoliós Rendszert, annak érdekében, hogy különböző életkorú, ill. különböző kockázatviselési hajlandóságú tagjai számára választási lehetőséget biztosítson. A választható portfoliók eltérő befektetési irányultságúak, és markánsan különböző időhorizonttal és kockázati tartalommal rendelkeznek. De mit is jelent ez a gyakorlatban és milyen tényezők befolyásolják a befektetési stratégia kialakítását.

A kérdés megválaszolását néhány fontos befektetési alapelv ismertetésével kezdjük. A nyugdíjpénztárak alapvetően két fajta befektetés közül választhatnak. Az egyik lehetőség a részvénybefektetés, míg a másik a kamatozó eszközökbe való befektetés, melyek közül talán az állampapírok a legismertebbek. Ezen két befektetésfajta teszi ki a nyugdíjpénztárak vagyonának zömét, természetesen a különböző pénztárak esetében más-más arányban.

Fontos megismerni a két befektetésfajta jellemzőit.

A részvény jellemzően egy társaságban meglévő tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapír, melyet a társaság (normál üzletmenet esetén) nem vásárol vissza, a részvények a tőzsdén értékesíthetőek. A részvények árfolyama napról-napra változik a pillanatnyi kereslet és kínálat függvényében. Rövidtávon az árfolyamok mozgása meglehetősen kiszámíthatatlan, viszont hosszabb távra, 5-10, vagy még több évre vásárolva őket, kellő gondossággal, szakemberek elemzeisének felhasználásával válogatva és csoportosítvainflációt és banki kamatszinteket meghaladó hozamot ígérnek. A részvények teljesítményükre azonban nincs előre meghatározott garancia, előre csak valószínűségekben és általános tendenciákban lehet gondolkodni. A részvények értéknövekedése általánosságban és hosszú távon ki tudja fejezni a reálgazdaság értékteremtését, de konkrétan befolyásolják az egyes részvények árfolyamát a pénz- és tőkepiacok mozgásai, az adott vállalat, szektor, ország, ill. régió fundamentumai és kilátásai, és még számos egyéb tényező. Következésképpen ezen eszközök kiemelkedő sikeréhez, szakértelemre, időre és türelemre van szükség.

A kötvény többnyire az állam vagy vállalat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet a kibocsátó a futamidő idő végén visszavásárol, a kamatot pedig a futamidő alatt, vagy a végén a befektetőnek kifizeti. A kötvények a teljes futamidőt tekintve viszonylag stabil hozamot biztosítanak. Ugyanakkor ez a hozam jellemzően nem kiemelkedő, kivéve ha magasabb kockázati szintű kötvényt vásárol a befektető. Téves az a hit, hogy a kötvények, állampapírok árfolyama nem eshet. Amennyiben új, magasabb kamatozású kötvényeket bocsát ki például az állam, akkor ez a korábbi, alacsonyabb kamatozással kibocsátott államkötvények értékét csökkenti. így fordulhat elő, hogy a futamidő alatt lehetnek olyan részidőszakok, ahol a kötvények, állampapírok hozama negatív. Ez viszont önmagában átmeneti hatás, fontos tudni, hogy az ilyen átértékelődés nem befolyásolja az adott kötvény eredetileg garantált hozamának, illetve tőkéjének visszafizetését a futamidő végén.

Léteznek más befektetési lehetőségek is a nyugdíjpénztárak számára, mint pl. a befektetési jegyek, jelzáloglevelek, bankbetétek, ingatlanbefektetések, amelyek azonban jellemzően kisebb súllyal szerepelnek a pénztárak vagyonában, így elsősorban nem ezek határozzák meg a befektetések hozamát és kockázatát.
A Pénztárnak figyelembe kell vennie, hogy bár a tagság átlagos életkora viszonylag alacsonynak mondható, a pénztárnak olyan idősebb tagjai is vannak, akik néhány éven belül nyugdíjba vonulhatnak. Ezeknek a pénztártagoknak jogos igénye, hogy a pénztári vagyonuk rövidtávon is megfelelő hozamot termeljen, és megtakarításaikat nem kívánják hosszú távú extrahozamért kockáztatni.

A választható portfoliós rendszer lehetővé teszi, hogy azon Pénztártagok is megtalálják a számukra megfelelő befektetést:

  • akik rövidtávon magas biztonságot igényelnek, akár lemondva ezzel a hosszabb távon érvényesülő kiemelkedő hozamról (idősek, kockázatkerülők, bármilyen okból nyugdíjazáshoz közel kerülő tagok, stb.)
  • illetve azok a Pénztártagok is, akik távol állnak a nyugdíjba vonulástól és szeretnék hosszútávon maximálni a nyugdíjcélú befizetéseiken elérhető hozamot.

A Választható Portfóliós Rendszert a pénztár az ilyen, többirányú igények kiszolgálására alakította ki úgy, hogy biztosítsa a választási lehetőséget a részvénybefektetéseket és hosszabb lejáratú kötvényeket nagymértékben tartalmazó portfólió (Aktív) és egy, a fent bemutatott befektetési alapelvek szerint rövidtávon is biztonságosabbnak ítélt portfólió (Bebiztosító) között.
A pénztár vagyonkezelőjének befektetéseit az adott portfólió elvei, és ezen belül konkrétan a befektetési politikai célértékei, valamint a befektetési politikában rögzített többi számszerű keret határozza meg. A napi szintű befektetési döntéseket, az eszközkiválasztást a vagyonkezelő végzi. A célértékektől a vagyonkezelő (kockázatok csökkentésének, hozamlehetőségek kihasználásának stb. céljával) a megadott keretek között eltérhet, de ezek a célértékek mérőszámként szolgálnak a vagyonkezelő teljesítményének méréséhez is.

A Választható Portfóliós Rendszer keretében a Pénztártagok két portfólió közül választhatnak:

AKTÍV PORTFÓLIÓ vagy BEBIZTOSÍTÓ PORTFÓLIÓ

A következőkben röviden bemutatjuk a két portfóliót:
Az Aktív portfólió a befektetési politika által meghatározott célérték szerint jelentős mértékben tartalmaz részvényeket, emellett számottevő, a részvényekhez többé-kevésbé hasonló mértékben tartalmaz kamatozó eszközöket, állampapírokat is. A részvények árfolyama makrogazdasági, vállalati, vagy tőkepiaci események hatására változik, így a legkörültekintőbb elemzésekkel sem lehet biztonsággal megjósolni a részvényárfolyamok jövőbeni alakulását. Az Aktív portfolió kötvénytartalma az átlagosnál magasabb futamidejű, tehát a portfoliónak ezt az elemét is jellemezheti árfolyam-változékonyság. összességében az Aktív portfólió magasabb kockázati szintű, így nagyobb hozampotenciállal rendelkező portfólió.

Az Aktív portfólió választása akkor lehet előnyös az Ön számára, ha

  • életkora alapján várhatóan 5 éven belül nem éri el a nyugdíjkorhatárt és így vagyona hosszú távon kerül befektetésre, és/vagy
  • igényei között a hozamelvárás az elsődleges és ezen cél elérésének érdekében vállalja a viszonylag magasabb befektetési kockázatot.

A portfólió kellően hosszú megtakarítási periódus esetén, viszonylag magasabb szintű kockázatvállalás mellett, reálhozam elérését, azaz inflációt minél nagyobb mértékben meghaladó megtérülést céloz meg. A portfólió potenciális előnyei tehát hosszú távon érvényesülhetnek, és célszerű tekintettel lenni arra, hogy a pénztári megtakarítás általában hosszabb távú.
A Bebiztosító portfólió kizárólag kisebb kockázatú, jellemzően rövidebb átlagos futamidejű értékpapírokat, állampapírokat tartalmaz, jellemzője a biztonságra törekvés. A Bebiztosító portfólióban szokásos piaci körülmények között kisebbek az ingadozások, ami alkalmassá teszi az értékőrzésre, de a hosszú távú befektetési politikák előnyei kevésbé érvényesülhetnek.

A Bebiztosító portfólió választása akkor lehet előnyös az Ön számára, ha

  • ön rövidebb (néhány éves) távon is inkább a kockázatok csökkentését tartja fontosnak, és/vagy
  • ha közel áll a nyugdíjkorhatárhoz és szeretné enyhíteni annak kockázatát, hogy ön éppen egy átmeneti tőzsdei mélypont közelében venné igénybe a nyugdíjszolgáltatását.

A Választható Portfóliós rendszer működése

A pénztártagok a pénztárba való belépéssel egyidőben a Belépési Nyilatkozaton választanak a két portfólió közül. Az első választás ingyenes. Amennyiben valamely belépő tagunk nem választ portfóliót, a befektetési a további döntéséig a Bebiztosító portfólióba kerülnek.
Lehetőség van a tagsági jogviszony alatt is portfóliók közti váltásra. Ehhez a portfólióváltási nyilatkozatot kell kitölteni, a részletes szabályok a nyomtatvány kitöltési útmutatójában olvashatók.
A pénztártagok számára az általuk választott portfólió befektetési eredményét a naponta közétett elszámolóegység árfolyamok alakulása mutatja meg.

A portfólióváltás menete

  • a Pénztár a portfólióváltás fordulónapjaként az Ön által megjelölt napot (T nap) veszi figyelembe, amennyiben a portfólióváltási kérelem legalább 10 munkanappal a fordulónap előtt a Pénztárhoz benyújtásra került.
  • Amennyiben a kérelemben Ön fordulónapot nem jelöl meg, vagy a kérelem Pénztárhoz történő benyújtása késedelmesen történt, akkor fordulónapként a benyújtást követő 10. munkanapot kell figyelembe venni.
  • A Pénztár a Portfólióváltó nyilatkozatban megjelölt fordulónapot követő 8 munkanapon belül a portfólióváltást végrehajtja. Az egyedi portfólióváltást a T napra vonatkozóan kell elszámolni, azaz T nappal kerülnek az elszámolóegységek megszüntetésre a korábbi portfólióban, illetve T nappal keletkeztetésre az újonnan választott portfólióban.
  • A Pénztár a portfólióváltást olyan módon számolja el, hogy a tag a korábbi portfóliója utáni hozamot egészen a fordulónapig megkapja, ugyanakkor az újonnan választott portfólióban a fordulónapot követő naptól kezdődően jár részére hozam.
  • Ezt követően a Pénztár írásban visszaigazolja az Ön részére a portfólióváltást, melyen ellenőrizheti, hogy a rendelkezés az Ön döntésének megfelelően került-e rögzítésre a Pénztár nyilvántartási rendszerében.

A portfólióváltás költsége

A Pénztár a Választható Portfóliós Szabályzatnak megfelelően a portfólióváltás során felmerülő vagyonarányos költséggel terheli meg az ön számláját, melynek összege a váltás fordulónapján érvényes egyéni számlakövetelés 1 ezreléke, de nem haladhatja meg a 2000 Ft-ot. A portfólióváltáshoz kapcsolódó pontos költségről a Pénztár a legközelebbi egyéni számlaegyenleg értesítőben ad tájékoztatást.