Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK)
 


CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY (CSOK) 2016

A Magyar Reformok Működnek

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) egy vissza nem térítendő állami támogatás, mely kiváló otthonteremtési lehetőséget nyújt a család számára, már meglévő vagy vállalt gyermek után, használt-, és új lakás vásárlása, valamint lakás bővítése és építés esetén. 2016-tól már a Budapest Banknál is igényelhető maximum 10 millió Ft összegig a legalább három gyerekes Családi Otthonteremtési Kedvezmény1 (CSOK 10+10) államilag támogatott lakáshitellel kombinálva2, új lakás vásárlása esetén. A hirdetésben szereplő családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.


MILYEN CÉLRA IGÉNYELHETI A CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYT JELENLEG A BUDAPEST BANKNÁL?

  • Új lakás vásárlására (CSOK 10+10 csak erre a célra vehető igénybe)
  • Használt lakás vásárlására
  • Lakás bővítésére

NÉHÁNY ÉRV, AMIÉRT MEGÉRI A CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYT VÁLASZTANIA:

  • Vissza nem térítendő állami támogatás 600.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig
  • Meglévő vagy vállalt gyermek után
  • Önállóan3, vagy lakáshitellel kombinálva is igényelhető (utóbbi esetben a CSOK bírálat díjmentes)
  • 3 vagy több gyermekes család számára új lakás vásárlására, évi fix 3%-os kamatozású, maximum 10 millió Ft-os összegig legfeljebb 25 éves futamidővel államilag támogatott lakáshitellel2 is kombinálható (CSOK 10+10)
  • Támogatási cél CSOK 10+10 esetén csak új lakásvásárlás, CSOK esetén használt lakásvásárlás és bővítés is
 

Kérjen visszahívást!


Adja meg a vezetéknevét!

Még 50 karaktert írhat be.


Adja meg a keresztnevét!

Még 50 karaktert írhat be.


Kérjük adja meg telefonszámát, amelyen el tudjuk érni!
+36

Még 50 karaktert írhat be.


Kérjük adja meg érvényes email-címét, amelyen el tudjuk érni!

Még 50 karaktert írhat be.


Válassza ki a legközelebbi fiókot! Jelzáloghitel-specialistánk innen fogja megkeresni.
Kérjük tegyen pipát a négyzetbe, ha Ön NEM szerepel negatív adatokkal a KHR-adatbázisban (BAR-lista) !


Ha megjegyzése vagy észrevétele van, kérjük ide írja.

Még 50 karaktert írhat be.



Adatok küldése
Kérjük olvassa el Adatkezelési tájékoztatónkat! Az "Adatok küldése" gombra való kattintással Ön tudomásul veszi a tájékoztatóban foglaltakat és egyúttal hozzájárul az Ön által megadott személyes adatok fentiek szerinti kezeléséhez. * Kötelezően kitöltendő mezők.


MILYEN CÉLOKRA ÉS MEKKORA KEDVEZMÉNY VEHETŐ IGÉNYBE?

  • A 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező új, összkomfortos lakás vásárlásához.

  • A kedvezmény összege ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSA esetén a gyermekek számának függvényében:

    Gyermekek együttes száma Kedvezmény összege (Ft)
    1 600.000
    2 2.600.000
    3 vagy annál több 10.000.000


  • A meglévő (az igénylő tulajdonában álló), legalább komfortos (vagy a bővítéssel komfortossá váló) használt lakás kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítéséhez,

  • A kedvezmény összege a gyermekek számának és a lakás hasznos alapterületének függvényében HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSA vagy BŐVÍTÉS esetén:

    Gyermekek együttes száma Hasznos alapterület minimum Kedvezmény összege (Ft)
    1 40 m2 600 000
    2 50 m2 1 430 000
    3 60 m2 2 200 000
    4 vagy annál több 70 m2 2 750 000


Az igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény összegének meghatározásához figyelembe vehető gyermekszám megállapítása az alábbiak szerint alakul:

  • egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele a használt lakásba együtt költöző gyermek vagy gyermekek,
  • házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő, velük a használt lakásba együtt költöző közös, valamint a házastársak nem közös gyermekei együttesen,
  • fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, a házastársak nem közös, valamint a közösen vállalt gyermekek együttesen,
  • élettársak esetén a jogszabály által meghatározott gyermekszám szerinti legmagasabb összegen belül igényelhető:

    • az élettársak a velük közös háztartásban élő, közös gyermekeik után, együttesen,
    • az élettársak az egyik fél velük közös háztartásban élő gyermeke után, együttesen,
    • az élettársak a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját gyermekei után, együttesen,
    • az élettársak, a velük közös háztartatásban élő nem közös gyermekei után együttesen igényelhető támogatási összeg meghatározásához ki kell számolni, hogy melyik igénylő élettársi fél saját gyermekei után jogosultak a magasabb összegű kedvezményre,
    • az élettársak, a velük közös háztartásban élő közös és mindkét fél saját gyermeke után együttesen igényelhető támogatási összeg meghatározásához ki kell számolni, hogy melyik igénylő élettársi fél saját és közös gyermekei után jogosultak a magasabb összegű kedvezményre.

A családi otthonteremtési kedvezményt egy gyermek után csak egyszer lehet igénybe venni, azzal hogy, ha az igénylő (együttes igénylő) a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel vissza nem térítendő támogatást vagy megelőlegező kölcsönt vett igénybe, akkor a korábban folyósított támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető.

Újabb gyermekvállalásra tekintettel a támogatás csak abban az esetben igényelhető, ha a korábbi gyermekvállalása teljesült.

A családi otthonteremtési kedvezmény összegének meghatározásakor a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti és az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok [a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet, a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet, vagy a 16/2016. (II. 10) Korm. rendelet] szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást is figyelembe kell venni.

KEDVEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI

  • Kik igényelhetik a kedvezményt HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSA és LAKÁS BŐVÍTÉSE esetén?
    • életkori megkötéstől függetlenül a természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) már meglévő gyermeke és/vagy a terhesség betöltött 24. hetét követően magzat után, illetve
    • olyan házaspárok, akiknél a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásakor a házaspár legalább egyike nem töltötte be a 40. életévét legfeljebb kettő gyermek vállalásával (megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény).

    Nem igényelhető a kedvezmény egyes bűncselekmények elkövetése esetén, amennyiben az igénylő a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

    Nem igényelhető a kedvezmény akkor sem, ha az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családi otthonteremtési kedvezmény vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte.

  • Kik igényelhetik a kedvezményt ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSA esetén?
    • életkori megkötéstől függetlenül a nagykorú természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) a már meglévő gyermekük és/vagy a terhesség betöltött 24. hetét követően magzat után, illetve
    • olyan fiatal házaspárok, akiknél a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásakor legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévét – az eltartott gyermekek számától függetlenül – legfeljebb három gyermek vállalásával (megelőlegezett CSOK).

    A családi otthonteremtési kedvezményt a házaspárok, fiatal házaspárok és élettársak együttes igénylőként igényelhetik. A támogatási szerződés megkötésével az együttes igénylők mindketten támogatott személlyé válnak.

    Az igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény összegének meghatározásához figyelembe vehető gyermekszám megállapítása az alábbiak szerint alakul:

    • egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele az új lakásba együtt költöző gyermek vagy gyermekek,
    • házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő, velük az új lakásba együtt költöző közös, valamint a házastársak nem közös gyermekei együttesen
    • fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, a házastársak nem közös, valamint a közösen vállalt gyermekek együttesen,
    • élettársak esetén a jogszabály által meghatározott gyermekszám szerinti legmagasabb összegen belül igényelhető:

      • az élettársak a velük közös háztartásban élő, közös gyermekeik után, együttesen,
      • az élettársak az egyik fél velük közös háztartásban élő gyermeke után, együttesen,
      • az élettársak a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját gyermekei után, együttesen,
      • az élettársak, a velük közös háztartatásban élő nem közös gyermekei után együttesen igényelhető támogatási összeg meghatározásához ki kell számolni, hogy melyik igénylő élettársi fél saját gyermekei után jogosultak a magasabb összegű kedvezményre,
      • az élettársak, a velük közös háztartásban élő közös és mindkét fél saját gyermeke után együttesen igényelhető támogatási összeg meghatározásához ki kell számolni, hogy melyik igénylő élettársi fél saját és közös gyermekei után jogosultak a magasabb összegű kedvezményre.

    Az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában:

    • szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a NAV által kiállított, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs nyilvántartott köztartozása,
    • az illetékes egészségpénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában és azt közvetlen megelőzően összesen, folyamatosan legalább 180 napig/2 éve (3 vagy több gyermek esetén) - ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van - a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottként szerepel. A legalább 180 nap/2 év biztosítási jogviszony fennállása a magyar és külföldi társadalombiztosítási rendszer által kiállított igazolás alapján együttesen is teljesíthető, ha az említett kormányhivatalhoz benyújtott kérelem időpontjában az igénylő a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottként van nyilvántartva.

    Házaspárok és élettársak esetén elegendő, ha legalább az egyik fél igazolni tudja a legalább 180 napos, folyamatos TB jogviszonyt.
    Mentesül a 180 napos TB jogviszony fennállásának igazolása alól az igénylő, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

    Nem igényelhető a kedvezmény a jogszabályban meghatározott gazdasági és költségvetési bűncselekmények elkövetése esetén, amennyiben az igénylő a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. A büntetlen előélet a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal is igazolható.

    Nem igényelhető a kedvezmény akkor sem, ha az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családi otthonteremtési kedvezmény vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte.

    Ki után vehető igénybe a kedvezmény?

    A kedvezményre jogosult igénylő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a támogatással vásárolt lakásba vele együttköltöző

    • vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
    • a fiatal házaspár (legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévet) – az eltartott gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két vállalt gyermeke után (megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény).

    Ki minősül gyermeknek?

    • a magzat vagy a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint
    • az igénylő vérszerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke,
      • aki nem töltötte be a 20. életévét, vagy
      • aki a 20. életévét betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy
      • aki a 20. életévét betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg.

    Megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény esetén hány év a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő?

    Megelőlegezett kedvezményt igényelhetik azon fiatal házaspárok, ahol legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévét a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában, és legfeljebb két gyermek megszületését vállalják. A támogatás összege megegyezik a meglévő gyermek után igényelhető családi otthonteremtési kedvezménnyel. Gyermekvállalás esetén a fiatal házaspárnak a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkoznia a vállalt gyermekek számáról.

    A hitelintézet a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha a gyermekvállalást nyilvánvalóan lehetetlennek minősíti.

    A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év. A gyermekvállalás teljesítésére rendelkezésre álló időtartam lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötésének napjától kezdődik, építési engedély köteles bővítés esetén a használatba vételi engedély kiadásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától, nem építési engedélyköteles bővítés esetén a munkálatok befejezéséről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat hitelintézet részére történő bemutatásától kezdődik.

    Abban az esetben, ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a gyermekvállalás teljesítésre vonatkozó határidő (4 /8/10 év) lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik.

    Megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény esetén az igénylőnek kérelmeznie kell a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivataltól annak igazolását, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján az igénylő lakásépítési(-vásárlási) kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. Az igénylő a kormányhivatal által kiállított igazolást a hitelintézet részére köteles bemutatni.

    JÓ TUDNI!

    Ha az igénylőknek a vállalt gyermekek nem teljesítése miatt visszafizetési kötelezettségük keletkezik, akkor a kedvezmény visszafizetendő összegét az igénybevételének napjától esedékes Ptk. szerinti kamat ötszörösével köteles visszafizetni.

    Ki lehet jogosult a magyar állampolgárokon kívül a kamattámogatott kölcsön és családi otthonteremtési kedvezményének igénybevételére?

    • az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
    • a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
    • a hontalan jogállással, vagy
    • menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

    Az alábbi lakástulajdon, illetve tulajdoni hányad közül legfeljebb az egyik pontban foglaltak fennállása megengedett:
    Az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb egy lakás vonatkozásában

    • legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van, amely tulajdonközösség megszüntetése, öröklés vagy ajándékozás útján került a tulajdonába,/li>
    • 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, amely több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel vagy özvegyi joggal terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik, vagy
    • 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, melynek bontását az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság elrendelte, vagy az építésügyi hatóság engedélyezte vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vette.

SPECIÁLIS FELTÉTELEK LAKÁSBŐVÍTÉS ESETÉN

  • Bővítés esetén a kedvezményt a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítési munkálatokra lehet igényelni.
  • Az otthonteremtési kedvezménnyel bővített lakásban az igénylőnek (támogatott személynek) legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A családi otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylők szerezhetnek tulajdont.
  • Bővítés esetén az igénybe vehető kedvezmény összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50 %-át.
  • Házasság vagy élettársi kapcsolat esetén – a vonatkozó jogszabályok vagyonjogi rendelkezéseivel összhangban – a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy házastársa, illetve élettársa a jogszabály erejénél fogva támogatott személlyé válik, függetlenül attól, hogy a kölcsönszerződésnek alanya-e. Ez azt jelenti, hogy a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy házastársa vagy élettársa ugyanezen lakástámogatási rendelet szerinti kamattámogatásra egy másik lakás építése, vásárlása vagy bővítése esetén sem válhat jogosulttá.
  • Mit kell figyelembe venni a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor a rendelkezésére álló saját erőként? Az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül − értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:
    • az értékesített lakást terhelő és az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árából visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
    • az értékesített lakás vásárlása vagy építése érdekében felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsönnek az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árából végtörlesztett összegével
    • a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
    • a kamattámogatásra, illetve CSOK-ra irányuló kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakása, illetve tulajdoni hányada értékesítésével egyidejűleg vagy azt követően vásárolt áfa összegével növelt vételára,
    • olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg.
  • Az igénybe vehető támogatás összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50 %-át.
  • A hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70%-át kell számlával igazolni, de az igénybe vehető kedvezmény összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50 %-át.

    Ennek értelmében, ha az igénylő csak a minimumként előírt számlabenyújtási kötelezettségnek tesz eleget, akkor a hitelintézet által elfogadott bővítési munkálatokról szóló költségvetés (bekerülési költség) 35 %-a lehet az igénybe vehető kedvezmény összege. Ha ez az összeg alacsonyabb, mint a fenti táblázat alapján járó kedvezmény összege, az igénylő a számlabenyújtás alapján számított, alacsonyabb összegű kedvezményre jogosult.

    Ha a támogatott személy a vállaltakat meghaladó mértékben teljesíti a hitelintézet részére a számlabemutatási kötelezettségét, a hitelintézet által elfogadott költségvetés összegének erejéig bemutatott számlák figyelembevételével, legfeljebb a fenti táblázat szerinti kedvezményre jogosult, a számított különbözet kizárólag a fel nem mondott hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel.
  • A családi otthonteremtési kedvezményt az a természetes személy veheti igénybe, akinek saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak a bővíteni kívánt lakás kivételével lakástulajdona, állandó használati joga nincs, illetve ezek bejegyzésére irányuló kérelem nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingelt lakása nincs.
  • A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását követően kiállított számlát lehet bemutatni.

    Milyen értékben kell a támogatott személynek eleget tenni a számlabenyújtási kötelezettségnek bővítés esetén?

    A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70 %-áról, illetve ha az igénybevett kedvezmény összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban: számla).

    Bővítést igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként.
  • Mivel csökkenthető a számlabenyújtási kötelezettség?

    Amennyiben a lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20 %-át.

    Bővítés esetén, ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, e juttatásnak a támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

SPECIÁLIS FELTÉTELEK HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSA ESETÉN

  • A kamattámogatott kölcsön és a családi otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 120 napon belül lehet kérni a hitelintézettől.
  • Lakás vásárláskor a vételár nem haladja meg a 35 millió forintot.
  • Lakásvásárlás esetén a kamattámogatott kölcsön és a családi otthonteremtési kedvezmény abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló személy.
  • Lakáscserének minősül a Ptk. szerinti csereszerződéssel vásárolt lakás, ha egyidejűleg két adásvétel történik, melynek során az egyik lakás eladója a másik lakás vevőjévé válik és ugyanez történik a másik lakás tekintetében is.
  • A kedvezménnyel megvásárolni kívánt lakásról, illetve tulajdoni hányadról szóló adásvételi szerződésében szereplő, a területi egységre meghatározott vételár maximumnak megfelelő vételára legfeljebb 20%-kal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.
  • Ki szerezhet tulajdont a vásárolandó (elcserélt) lakásban?

    A kamattámogatott kölcsönnel, illetve a családi otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőnek (támogatott személynek) legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

    A családi otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőn (támogatott személyen) kívül csak az általa eltartott gyermeke szerezhet tulajdont.
  • Mit kell figyelembe venni a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor a rendelkezésére álló saját erőként?

    Az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül − értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:
    • az értékesített lakást terhelő és az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árából visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
    • a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
    • olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg,
    • a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10 %-ával, ha ezen összeg kifizetése - adásvételi szerződéssel igazoltan - a korábbi lakás eladását bejegyző ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg.
    A korábban igénybevett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű bentlakási kötelezettséget az igénylőnek a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt használt lakásban kell teljesíteni.
  • Hogy kell kiszámítani a lakás teljes nettó alapterületét?

    A nettó alapterület az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe.

SPECIÁLIS FELTÉTELEK ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSÁRA IGÉNYELT TÁMOGATÁS ESETÉN

  • 2008. július 1-jét követően kiadott használatbavételi engedéllyel (vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal) vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező új lakás vásárlásához igényelhető, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek.

    3 vagy több gyermek után támogatást igénylők esetén a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolható lakás hasznos alapterülete legalább 60 négyzetméter, az egylakásos lakóépület hasznos alapterülete legalább 90 négyzetméter.
  • A családi otthonteremtési kedvezményének összege – ide értve a megelőlegezetten igényelt kedvezményt is – a három vagy több gyermek után 10.000.000 Ft.
  • A kamattámogatott kölcsön és a családi otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 120 napon belül kerül benyújtásra.

    Lakásvásárlás esetén a kamattámogatott kölcsön és a családi otthonteremtési kedvezmény abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló személy.

    Ki szerezhet tulajdont a vásárolt lakásban?

    Az újonnan vásárolt lakásban csak a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt lakásban az igénylőn (támogatott személyen) kívül csak az általa eltartott gyermeke szerezhet tulajdont.

    Az alábbi lakástulajdon, illetve tulajdoni hányad közül legfeljebb az egyik pontban foglaltak fennállása megengedett:

    Az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb egy lakás vonatkozásában
    • legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van, amely tulajdonközösség megszüntetése, öröklés vagy ajándékozás útján került a tulajdonába,
    • 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, amely több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel vagy özvegyi joggal terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik, vagy
    • 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, melynek bontását az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság elrendelte, vagy az építésügyi hatóság engedélyezte vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vette.
    Lakásbiztosítással kell-e rendelkezni a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt lakásnak?

    A támogatással vásárolt új lakásra vonatkozóan a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie, melynek jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza.
  • A családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó részletes szabályokat az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet tartalmazza.

    17/2016. (II. 10) KORM. RENDELET SZERINTI CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY ÖSSZEGÉNEK IGÉNYBEVÉTELE ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSA ESETÉN

    Ha az igénylő (együttes igénylő) nem tud eleget tenni az új lakások építéséhez és vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásokról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendeletben meghatározott családi otthonteremtési kedvezmény igénylési feltételeinek, de teljesíteni tudja a használt lakásra vonatkozó családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti, a használt lakásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket, akkor az alábbi összegek igényelhetőek új lakás vásárlásához:
    • egy gyermek esetén 600 000 Ft,
    • két gyermek esetén 1 430 000 Ft,
    • három gyermek esetén 2 200 000 Ft,
    • négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.
    Az igényelhető támogatási összeg számításánál a meglévő és legfeljebb két vállalt gyermek vehető figyelembe.

    A vásárolandó lakás hasznos alapterülete:
    • egy gyermek esetén legalább 40 m2,
    • két gyermek esetén legalább 50 m2,
    • három gyermek esetén legalább 60 m2,
    • négy vagy több gyermek esetén legalább 70 m2.
    A támogatás igénylésének eljárási szabályaira, a támogatás folyósítására, felhasználásának ellenőrzésére és a támogatás visszafizetésére az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

    A 2016. január 1-jét követően, de 2016. február 11-ét megelőzően a korábbi, a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján benyújtott, még el nem bírált új lakás vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmekre – ha az az igénylőre kedvezőbb – a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény szabályai alkalmazhatóak.

    Mit kell figyelembe venni a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor a rendelkezésére álló saját erőként?

    Az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül − értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:
    • az értékesített lakást terhelő és az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árából visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
    • a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
    • olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg,
    • a családi otthonteremtési kedvezményével vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10 %-ával, ha ezen összeg kifizetése - adásvételi szerződéssel igazoltan - a korábbi lakás eladását bejegyző ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg.
    Milyen összegben kell a támogatott személynek eleget tenni a számlabenyújtási kötelezettségnek új lakás vásárlása esetén?

    A támogatott személynek vállalnia kell, hogy az egyösszegű folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adásvételi szerződésben szereplő teljes vételárról, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat.

    Lakásvásárlást igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként vagy a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.

    Mivel csökkenthető a számlabenyújtási kötelezettség?

    Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező lakás esetén számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

IGÉNYLÉSRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK, EGYÉB TUDNIVALÓK

Hogyan kell igazolni a családi otthonteremtési kedvezmény, illetve családi otthonteremtési kedvezmény és az otthonteremtési kamattámogatás együttes igénybevételénél, hogy az igénylő köztartozásmentes adózó és legalább 2 éves, folyamatos TB jogviszonnyal rendelkezik?

A kérelem benyújtásának időpontjában

  • az igénylő szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a NAV által kiállított, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs nyilvántartott köztartozása,
  • az igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – az illetékes egészségpénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja
  • a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó kérelem benyújtásakor a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és
  • legalább 2 éve folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 2 éves folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –:
    • a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, vagy
    • a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy
    • kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.
A benyújtást közvetlen megelőző 180 napnak, az igénylő kereső tevékenysége alapján biztosított jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie a társadalombiztosítási rendszerben, de ebbe az időtartamba nem számítható bele a közfoglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő.

Mentesül a TB jogviszony fennállásának igazolása alól az igénylő, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

Meddig kell életvitelszerűen a vásárolt, bővített, korszerűsített lakásban lakni és meddig terheli az állam javára bejegyzett jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom a kedvezménnyel vásárolt ingatlant az otthonteremtési kamattámogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevétele esetén?

A támogatott személyeknek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a vissza nem térítendő támogatás folyósításra került, a folyósítást követő 10 évig kell életvitelszerűen a vásárolt, bővített lakásban lakniuk, a vásárolt lakásra pedig a támogatási szerződésmegkötését követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

A támogatott személynek a folyósítását követően 30 napon belül lakcímkártyával kell igazolnia, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a vissza nem térítendő támogatásokat az állam nyújtotta.

Az elidegenítési és terhelési tilalom lejártáig terjedően a kedvezménnyel érintett lakásban harmadik személy legfeljebb öröklés révén szerezhet tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot, illetve közérdekű használati jog kerülhet bejegyzésre.

Meddig terheli az állam javára bejegyzett jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom a kedvezménnyel vásárolt ingatlant?

A családi otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásra az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számított, bővített lakásra a munkálatok idejére és a munkálatok befejezését, vagy a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő 10 évre az állam javára jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az igénybevevő vállalja, hogy a tilalom lejártáig terjedően a támogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli, és a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kedvezményt az állam folyósította.

Mi nem minősül a támogatás folyósítását követő 10 éves időtartam alatt teljesítendő életvitelszerű bentlakási kötelezettség megszegésének?

  • a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik, a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
  • ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel - indokoltan - legfeljebb öt évig az új lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
  • ha a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik,
  • a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményről szóló jogszabály 1. számú mellékletében nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
  • a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
  • a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik.
Hogyan kell igazolni a lakás műszaki állapotának megfelelőségét?

A lakás műszaki állapotának a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie, amelyet a hitelintézetnek helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel kell vizsgálnia. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére statikai szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló statikai szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet.

Mi minősül bővítésnek?

Az épület függőleges (emeletráépítés, tetőtér-beépítés) és/vagy vízszintes irányú (hozzáépítés) fűthető hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység. Nem minősül bővítésnek a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása (pl: a terasz, gépjárműtároló beépítése, lakószobává alakítása, többlakásos épület esetében a szomszédos lakásból egy szobának a meglévő lakáshoz csatolása).

Bővítés esetén a családi otthonteremtési kedvezmény összege – ide értve a megelőlegezetten igényelt kedvezményt is – a következők szerint alakul:
  • egy gyermek esetén 600 000 Ft,
  • két gyermek esetén 1 430 000 Ft,
  • három gyermek esetén 2 200 000 Ft,
  • négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.
A lakás hasznos alapterülete bővítés után, legalább el kell, hogy érje:
  • egy gyermek esetén 40 m2,
  • két gyermek esetén 50 m2,
  • három gyermek esetén 60 m2,
  • négy vagy több gyermek esetén 70 m2.
Hogy kell kiszámítani a hasznos alapterületet?

A bővített és vásárolt lakás hasznos alapterületének meghatározásánál az igénylő által eltartott valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú támogatást már igénybe vették. Nem jogosult a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére a támogatott személy, ha a jogszabály által előírtan figyelembe veendő gyerekszám szerinti legkisebb alapterületet a bővítendő ingatlan hasznos alapterülete nem éri el.

Hasznos alapterület számításánál figyelembe veendő gyermekek száma = meglévő gyermek, akire már korábban vissza nem térítendő támogatást igénybe vettek+korábbi jogszabályok alapján vállalt gyermek+meglévő gyermek, akire még nem vettek igénybe vissza nem térítendő támogatást+a terhesség 24. hetét betöltött magzat +a jelenlegi igénylésben vállalt gyermekek száma.

Hasznos alapterület a lakáson, mint önálló rendeltetési egységen belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyben a belmagasság legalább 1,90 m: előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség. A számítás során nem lehet figyelembe venni a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.

Mi minősül lakószobának?

A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az életvitelhez szükséges tevékenységek folytatását.

A lakószobának épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkezőnek kell lennie, melyből következően a galéria nem minősül lakószobának. Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet, kivéve, ha a természetes szellőzés és megvilágítás biztosított

Mi minősül lakásnak?

Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.

Mi minősül új lakásnak?

A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:
  • a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles,
  • b) az a) pontban foglaltaknak megfelelő lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
    • ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
    • bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó.
Mi minősül komfortos lakásnak?

Az a lakás, amely legalább
  • egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,
  • közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
  • melegvíz-ellátással,
  • egyedi fűtési móddal, és
  • az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 8. § (2) bekezdése szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel rendelkezik.
Az OTÉK 8. § (2) bekezdése szempontjából az építési övezet
  • teljesen közművesített, ha
    • az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
    • az ivóvíz,
    • a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
    • a közterületi csapadékvíz-elvezetés
    • együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;
  • részlegesen közművesített, ha
    • a villamos energia,
    • az ivóvíz,
    • a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
    • a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik. Amennyiben a lakás elhelyezkedése szerinti településen vagy településrészen a szennyvízelvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik, a lakás e szolgáltatás igénybevétele esetén minősülhet legalább komfortosnak.
Mikor kezdhető meg a kölcsön, illetve a kedvezmény folyósítása?

A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket a bővítés/vásárlás finanszírozására már felhasználták.

Hogyan folyósítja a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezményét bővítés esetén?

A kedvezmény folyósítása a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. A családi otthonteremtési kedvezményének utolsó részletét a hitelintézet az építési engedély köteles bővítések esetén a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, a nem építési engedélyköteles bővítés esetén a munkálatok befejezéséről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat hitelintézet részére történő bemutatását követően folyósítja.

Mire kell még odafigyelni?
  • A kérelem benyújtásának a napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és a kölcsön és a kedvezmény igényléséhez szükséges feltételeket igazoló dokumentumokat benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról.
  • A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról, a rendelet szerinti, nem teljesülő igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra/kedvezményre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a támogatott lakás fekvése szerinti illetékes kormányhivataltól. Hitelintézeti elutasító döntés esetén a támogatási feltételeknek való megfelelés hatósági megállapítása iránti kérelmet az elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal a hitelintézeti döntést jogosult felülbírálni, de csak az állami támogatások előírásainak teljesítésére vonatkozóan. Ha a hitelintézet a rendelet szerinti jogosultsági feltételek teljesítését nem megfelelően állapította meg, azonban az igénylő egyébként a hitelintézet belső szabályzata szerint nem hitelképes, a kormányhivatal döntése csak a jogszabály helytelen értelmezésének megállapítására szorítkozhat, az igénylő hitelképességének felülvizsgálatát nem eredményezheti.
  • Az igénylőnek vállalnia kell, hogy lakás vásárlása esetén a telekárat is tartalmazó vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet, legfeljebb 10%-át (foglaló) fizeti meg készpénzben, a fennmaradó vételárrészletet az eladó által megjelölt fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti.
  • A lakástulajdonosnak a kamattámogatott kölcsön és a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően legfeljebb 30 napon belül lakcímkártyával igazolnia kell, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kölcsönt és a kedvezményt az állam folyósította.
  • A lakástulajdonosnak a kölcsön, az akadálymentesítési támogatás, illetve a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően legfeljebb 30 napon belül lakcímkártyával igazolnia kell, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kölcsönt és a kedvezményt az állam folyósította.
  • A bővítéshez csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
Milyen költségek vannak a CSOK igénylése kapcsán?

Az igényelt kedvezmény összegének 1,5%-a, maximum 30.000 Ftm, valamint az értékbecslés és a műszaki szemle díja, melynek mértékét a mindenkor hatályos „Díjhirdetmény Lakossági ügyfelek részére” hirdetmény tartalmazza. Amennyiben az ügyfél a kedvezmény mellett lakáscélú hitelt is igényel a Budapest Banktól, úgy a bírálati díj 0%.

További információkért keresse fel bankfiókjainkat vagy hívja telefonos ügyfélszolgálatunkat!