Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK)
 


CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYE (CSOK) 2016

A Magyar Reformok Működnek

A Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) egy vissza nem térítendő állami támogatás, mely kiváló otthonteremtési lehetőséget nyújt a családok számára, már meglévő vagy vállalt gyermek után, használt-, és új lakás vásárlása, valamint lakás bővítése és építés esetén. 2016-tól már a Budapest Banknál is igényelhető maximum 10 millió Ft összegig a legalább három gyerekes Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK 10+10) államilag támogatott lakáshitellel kombinálva2, új lakás vásárlása esetén.
A hirdetésben szereplő családok otthonteremtési kedvezménye Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.


MILYEN CÉLRA IGÉNYELHETI A CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYÉT JELENLEG A BUDAPEST BANKNÁL?

  • Új lakás vásárlásra (CSOK 10+10 csak erre a célra vehető igénybe)
  • Használt lakás vásárlására
  • Lakás bővítésére

NÉHÁNY ÉRV, AMIÉRT MEGÉRI A CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYÉT VÁLASZTANIA:

  • Vissza nem térítendő állami támogatás1 550.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig
  • Meglévő vagy vállalt gyermek után
  • Önállóan3, vagy lakáshitellel kombinálva is igényelhető (utóbbi esetben a CSOK bírálat díjmentes)
  • 3 vagy több gyermekes családok számára új lakás vásárlására, évi fix 3%-os kamatozású, maximum 10 millió Ft-os összegig legfeljebb 25 éves futamidővel államilag támogatott lakáshitellel2 is kombinálható (CSOK 10+10)
  • Támogatási cél CSOK 10+10 esetén csak új lakásvásárlás, CSOK esetén használt lakásvásárlás és bővítés is
 

Kérjen visszahívást!


Adja meg a vezetéknevét!

Még 50 karaktert írhat be.


Adja meg a keresztnevét!

Még 50 karaktert írhat be.


Kérjük adja meg telefonszámát, amelyen el tudjuk érni!
+36

Még 50 karaktert írhat be.


Kérjük adja meg érvényes email-címét, amelyen el tudjuk érni!

Még 50 karaktert írhat be.


Válassza ki a legközelebbi fiókot! Jelzáloghitel-specialistánk innen fogja megkeresni.
Kérjük tegyen pipát a négyzetbe, ha Ön NEM szerepel negatív adatokkal a KHR-adatbázisban (BAR-lista) !


Ha megjegyzése vagy észrevétele van, kérjük ide írja.

Még 50 karaktert írhat be.



Adatok küldése
Kérjük olvassa el Adatkezelési tájékoztatónkat! Az "Adatok küldése" gombra való kattintással Ön tudomásul veszi a tájékoztatóban foglaltakat és egyúttal hozzájárul az Ön által megadott személyes adatok fentiek szerinti kezeléséhez. * Kötelezően kitöltendő mezők.


MILYEN CÉLOKRA ÉS MEKKORA KEDVEZMÉNY VEHETŐ IGÉNYBE?

  • A 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező új, összkomfortos lakás vásárlásához. A kedvezmény összege a gyermekek számának függvényében:

  • Gyermekek együttes száma Kedvezmény összege (Ft)
    1 600.000
    2 2.600.000
    3 vagy annál több 10.000.000


  • A legfeljebb 350. 000 Ft/négyzetméter vételárú – a lakás nettó alapterülete alapján számított – legalább komfortos, használt lakás vásárlásához, ha a vételár nem haladja meg a táblázatban feltüntetett összegeket:

  • Lakás elhelyezkedése Közép-Magyarország Dunántúl Alföld és Észak-Magyarország
    Budapest/Megyeszékhely 35 millió Ft 28 millió Ft 25 millió Ft
    Város 28 millió Ft 23 millió Ft 19 millió Ft
    Egyéb település 23 millió Ft 18 millió Ft 16 millió Ft


  • A meglévő (az igénylő tulajdonában álló), legalább komfortos (vagy a bővítéssel komfortossá váló) használt lakás kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítéséhez,
    A kedvezmény összege a gyermekek számának és a lakás hasznos alapterületének függvényében HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSA vagy BŐVÍTÉS esetén:
  • Gyermekek együttes száma Lakás hasznos alapterülete (m2) Kedvezmény összege (Ft)
    1 40-55 550.000
    55< 600.000
    2 50-65 880.000
    65-80 1.100.000
    80< 1.430.000
    3 60-75 1.320.000
    75-90 1.650.000
    90< 2.200.000
    4 vagy több 70-85 1.760.000
    85-100 2.200.000
    100< 2.750.000

Az összeg meghatározása során a meglévő gyermekek számánál figyelmen kívül kell hagyni azon gyermeket(eket), aki(k) után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok (106/1988. (XII. 26.) MT rendelet és 12/2001. Korm. rendelet) alapján vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybevettek, ez alól kivétel, ha 3 vagy több (meglévő illetve vállalt) gyermek esetén új lakást vásárlásához a 3%-os 10 millió Ft állami támogatást igénylik, mert ebben az esetben a korábban igénybe vett állami támogatás és a 10.000.000 Ft állami támogatás különbözete igényelhető.
Családok otthonteremtési kedvezménye a később született gyermek után is igényelhető (kivéve 3 vagy több gyermek esetén új lakást vásárlásához igényelt 3%-os 10 milliós állami támogatást igénylő) gyermekenként 400 ezer Ft

KEDVEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI

Kik igényelhetik a kedvezményt?

  • életkori megkötéstől függetlenül a természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) a már meglévő gyermekük és/vagy a terhesség betöltött 24. hetét követően magzat vagy ikermagzat után, illetve
  • olyan házaspárok, akiknél a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásakor a házaspár legalább egyike nem töltötte be a 40. életévét – a nevelt gyermekek számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalásával (megelőlegezett CSOK).

Legalább 3 gyermek esetén a kedvezményre jogosult lehet az a házaspár, aki a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában:

  • legalább három eltartott gyermeket nevel vagy
  • fiatal gyermektelen fiatal házaspár három gyermek születését vállalja, vagy
  • egy meglévő gyermeket nevelő házaspár további legalább két gyermek születését vállalja, vagy
  • két meglévő gyermeket nevelő fiatal házaspár további legalább egy gyermek születését vállalja.

Legalább 3 gyermek esetén az igénylő és házastársa a kedvezmény igénylésekor a központi hitelinformációs rendszerben (KHR) nyilvántartott tartozás fennállása esetén csak akkor igényelheti a kedvezményt, ha a tartozását már legalább egy éve kiegyenlítette.

Az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában

  • szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a NAV által kiállított, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs nyilvántartott köztartozása,
  • az illetékes egészségpénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában és azt közvetlen megelőzően összesen, folyamatosan legalább 180 napig/2 éve (3 vagy több gyermek esetén) - ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van - a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottként szerepel. A legalább 180 nap/2 év biztosítási jogviszony fennállása a magyar és külföldi társadalombiztosítási rendszer által kiállított igazolás alapján együttesen is teljesíthető, ha az említett kormányhivatalhoz benyújtott kérelem időpontjában az igénylő a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottként van nyilvántartva.

Házaspárok és élettársak esetén elegendő, ha legalább az egyik fél igazolni tudja a legalább 180 napos, folyamatos TB jogviszonyt.
Mentesül a 180 napos TB jogviszony fennállásának igazolása alól az igénylő, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

Nem igényelhető a kedvezmény a jogszabályban meghatározott gazdasági és költségvetési bűncselekmények elkövetése esetén, amennyiben az igénylő a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. A büntetlen előélet a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal is igazolható.

Nem igényelhető a kedvezmény akkor sem, ha az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családok otthonteremtési kedvezménye vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte.

Ki után vehető igénybe a kedvezmény?

A kedvezményre jogosult igénylő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a támogatással vásárolt lakásba vele együttköltöző
  • vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
  • a fiatal házaspár (legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévet) – az eltartott gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két vállalt gyermeke után (megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye).

Ki minősül gyermeknek?

  • a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint
  • az igénylő meglévő, eltartott gyermeke, aki nem töltötte be a 20. életévét, vagy 20. életévét betöltötte, de:
    • a 25. életévét még nem töltötte be és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy
    • legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy.

A családok otthonteremtési kedvezményét egy gyermek után csak egyszer lehet igénybe venni. A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság vizsgálatánál az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok [106/1988. (XII. 26.) MT rendelet, 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet vagy 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet] szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást is figyelembe kell venni.

Megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye esetén hány év a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő?

Megelőlegezett kedvezményt igényelhetik azon fiatal házaspárok, ahol legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévét a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában, és legfeljebb három gyermek megszületését vállalják. A támogatás összege megegyezik a családok otthonteremtési kedvezményével.

A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év, három gyermek vállalása esetén 10 év. A gyermekvállalás teljesítésére rendelkezésre álló időtartam lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének napjától, építési engedély köteles bővítés esetén a használatba vételi engedély kiadásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától, nem építési engedélyköteles bővítés esetén: a munkálatok befejezéséről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat hitelintézet részére történő bemutatásától kezdődik. Abban az esetben, ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a gyermekvállalás teljesítésre vonatkozó határidő (4 /8/10 év) lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik.

JÓ TUDNI!
Ha az igénylőknek a vállalt gyermekek nem teljesítése miatt visszafizetési kötelezettségük keletkezik, akkor a kedvezmény visszafizetendő összegét az igénybevételének napjától esedékes Ptk. szerinti kamat ötszörösével köteles visszafizetni.

Ki lehet jogosult a magyar állampolgárokon kívül a kamattámogatott kölcsön és családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételére?

  • az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  • a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
  • a hontalan jogállással, vagy
  • menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

Az alábbi lakástulajdon, illetve tulajdoni hányad közül legfeljebb az egyik pontban foglaltak fennállása megengedett:
az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb egy lakás vonatkozásában

  • legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van, amely tulajdonközösség megszüntetése, öröklés vagy ajándékozás útján került a tulajdonába,
  • 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, amely több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel vagy özvegyi joggal terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik, vagy
  • 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, melynek bontását az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság elrendelte, vagy az építésügyi hatóság engedélyezte vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vette.

SPECIÁLIS FELTÉTELEK LAKÁSBŐVÍTÉS ESETÉN

  • Bővítés esetén a kedvezményt a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítési munkálatokra lehet igényelni.
  • A családok otthonteremtési kedvezményével bővített lakásban az igénylőnek (támogatott személynek) legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőn (támogatott személyen) kívül csak az általa eltartott gyermeke szerezhet tulajdont.
  • Mit kell figyelembe venni a családok otthonteremtési kedvezménye igénylésekor a rendelkezésére álló saját erőként?
    Az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül − értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:
    • az értékesített lakást terhelő és az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árából visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
    • az értékesített lakás vásárlása vagy építése érdekében felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsönnek az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árából végtörlesztett összegével
    • a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
    • a kamattámogatásra, illetve CSOK-ra irányuló kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakása, illetve tulajdoni hányada értékesítésével egyidejűleg vagy azt követően vásárolt áfa összegével növelt vételára,
    • olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg.
  • Az igénybe vehető támogatás összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50 %-át.
  • A hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70%-át kell számlával igazolni, de az igénybe vehető kedvezmény összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50 %-át.

    Ennek értelmében, ha az igénylő csak a minimumként előírt számlabenyújtási kötelezettségnek tesz eleget, akkor a hitelintézet által elfogadott bővítési munkálatokról szóló költségvetés (bekerülési költség) 35 %-a lehet az igénybe vehető kedvezmény összege. Ha ez az összeg alacsonyabb, mint a fenti táblázat alapján járó kedvezmény összege, az igénylő a számlabenyújtás alapján számított, alacsonyabb összegű kedvezményre jogosult.

    Ha a támogatott személy a vállaltakat meghaladó mértékben teljesíti a hitelintézet részére a számlabemutatási kötelezettségét, a hitelintézet által elfogadott költségvetés összegének erejéig bemutatott számlák figyelembevételével, legfeljebb a fenti táblázat szerinti kedvezményre jogosult, a számított különbözet kizárólag a fel nem mondott hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel.
  • A családok otthonteremtési kedvezményét az a természetes személy veheti igénybe, akinek saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak a bővíteni kívánt lakás kivételével lakástulajdona, állandó használati joga nincs, illetve ezek bejegyzésére irányuló kérelem nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingelt lakása nincs.
  • A családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtását követően kiállított számlát lehet bemutatni.
  • Milyen értékben kell a támogatott személynek eleget tenni a számlabenyújtási kötelezettségnek bővítés esetén?

    A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70 %-áról, illetve ha az igénybevett kedvezmény összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban: számla).

    Bővítést igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként.
  • Mivel csökkenthető a számlabenyújtási kötelezettség?

    Amennyiben a lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20 %-át.

    Bővítés esetén, ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, e juttatásnak a támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

SPECIÁLIS FELTÉTELEK HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSA ESETÉN

  • A kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 120 napon belül lehet kérni a hitelintézettől.
  • Lakásvásárlás esetén a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló személy.
  • A kedvezménnyel megvásárolni kívánt lakásról, illetve tulajdoni hányadról szóló adásvételi szerződésében szereplő, a területi egységre meghatározott vételár maximumnak megfelelő vételára legfeljebb 20%-kal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.
  • Ki szerezhet tulajdont a vásárolt lakásban?

    A kamattámogatott kölcsönnel, illetve a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőnek (támogatott személynek) legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

    A családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőn (támogatott személyen) kívül csak az általa eltartott gyermeke szerezhet tulajdont.
  • Mit kell figyelembe venni a családok otthonteremtési kedvezménye igénylésekor a rendelkezésére álló saját erőként?

    Az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül − értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:

    • az értékesített lakást terhelő és az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árából visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
    • a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
    • olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg,
    • a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10 %-ával, ha ezen összeg kifizetése - adásvételi szerződéssel igazoltan - a korábbi lakás eladását bejegyző ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg.
  • Hogy kell kiszámítani a lakás teljes nettó alapterületét?

    A nettó alapterület az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe.

SPECIÁLIS FELTÉTELEK ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSÁRA IGÉNYELT TÁMOGATÁS ESETÉN

  • 2008. július 1-jét követően kiadott használatbavételi engedéllyel (vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal) rendelkező új, összkomfortos, egylakásos lakóépület lakás vásárlásához igényelhető.

    3 vagy több gyermek esetén a lakásnak legalább 60 négyzetméter hasznos alapterületűnek, vagy lakóház esetén legalább 90 négyzetméter hasznos alapterületűnek kell lennie.
  • A kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 120 napon belül kerül benyújtásra.

    Lakásvásárlás esetén a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló személy.
  • Ki szerezhet tulajdont a vásárolt lakásban?

    A kamattámogatott kölcsönnel, illetve a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőnek (támogatott személynek) legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

    A családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőn (támogatott személyen) kívül csak az általa eltartott gyermeke szerezhet tulajdont.
  • Mit kell figyelembe venni a családok otthonteremtési kedvezménye igénylésekor a rendelkezésére álló saját erőként?

    Az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül − értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:
    • az értékesített lakást terhelő és az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árából visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
    • a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
    • olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg,
    • a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10 %-ával, ha ezen összeg kifizetése - adásvételi szerződéssel igazoltan - a korábbi lakás eladását bejegyző ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg.
  • Milyen összegben kell a támogatott személynek eleget tenni a számlabenyújtási kötelezettségnek új lakás vásárlása esetén?

    A támogatott személynek vállalnia kell, hogy az egyösszegű folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adásvételi szerződésben szereplő teljes vételárról, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat.

    Lakásvásárlást igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként.
  • Mivel csökkenthető a számlabenyújtási kötelezettség?

    Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező lakás esetén számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

IGÉNYLÉSRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK, EGYÉB TUDNIVALÓK

Meddig terheli az állam javára bejegyzett jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom a kedvezménnyel vásárolt ingatlant?
A családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásra az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számított, bővített lakásra a munkálatok idejére és a munkálatok befejezését, vagy a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő 10 évre az állam javára jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az igénybevevő vállalja, hogy a tilalom lejártáig terjedően a támogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli, és a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kedvezményt az állam folyósította.

Hogyan kell igazolni a lakás műszaki állapotának megfelelőségét?
A lakás műszaki állapotának a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie, amelyet a hitelintézetnek helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel kell vizsgálnia. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére statikai szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló statikai szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet.

A támogatott ingatlan földrajzi helye:
A lakáscélú állami támogatásokkal kizárólag Magyarország területén vásárolható/bővíthető lakás.

Mi minősül bővítésnek?
Az épület függőleges (emeletráépítés, tetőtér-beépítés) és/vagy vízszintes irányú (hozzáépítés) fűthető hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység. Nem minősül bővítésnek a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása (pl: a terasz, gépjárműtároló beépítése, lakószobává alakítása, többlakásos épület esetében a szomszédos lakásból egy szobának a meglévő lakáshoz csatolása)

Mi minősül lakószobának?
A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az életvitelhez szükséges tevékenységek folytatását.

A lakószobának épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkezőnek kell lennie, melyből következően a galéria nem minősül lakószobának. Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet, kivéve, ha a természetes szellőzés és megvilágítás biztosított.

Hogy kell kiszámítani a hasznos alapterületet?
Hasznos alapterület a lakáson, mint önálló rendeltetési egységen belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyben a belmagasság legalább 1,90 m: előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség. A számítás során nem lehet figyelembe venni a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.

Mi minősül lakásnak?
Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.

Mi minősül új lakásnak?
A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

  • a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles,
  • b) az a) pontban foglaltaknak megfelelő lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
    • ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
    • bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó.
Mi minősül komfortos lakásnak?
Az a lakás, amely legalább
  • egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,
  • közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
  • melegvíz-ellátással,
  • egyedi fűtési móddal, és
  • az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 8. § (2) bekezdése szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel rendelkezik.
Az OTÉK 8. § (2) bekezdése szempontjából az építési övezet
  • teljesen közművesített, ha
    • az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
    • az ivóvíz,
    • a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
    • a közterületi csapadékvíz-elvezetés
  • együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;
  • részlegesen közművesített, ha
    • a villamos energia,
    • az ivóvíz,
    • a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
    • a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik. Amennyiben a lakás elhelyezkedése szerinti településen vagy településrészen a szennyvízelvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik, a lakás e szolgáltatás igénybevétele esetén minősülhet legalább komfortosnak.
Mikor kezdhető meg a kölcsön, illetve a kedvezmény folyósítása?
A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket a bővítés/vásárlás finanszírozására már felhasználták.

Hogyan folyósítja a hitelintézet a családok otthonteremtési kedvezményét bővítés esetén?
A kedvezmény folyósítása a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. A családok otthonteremtési kedvezményének utolsó részletét a hitelintézet az építési engedély köteles bővítések esetén a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, a nem építési engedélyköteles bővítés esetén a munkálatok befejezéséről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat hitelintézet részére történő bemutatását követően folyósítja. Mire kell még odafigyelni?
  • A kérelem benyújtásának a napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és a kölcsön és a kedvezmény igényléséhez szükséges feltételeket igazoló dokumentumokat benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról.
  • A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról, a rendelet szerinti, nem teljesülő igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra/kedvezményre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a támogatott lakás fekvése szerinti illetékes kormányhivataltól. Hitelintézeti elutasító döntés esetén a támogatási feltételeknek való megfelelés hatósági megállapítása iránti kérelmet az elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal a hitelintézeti döntést jogosult felülbírálni, de csak az állami támogatások előírásainak teljesítésére vonatkozóan. Ha a hitelintézet a rendelet szerinti jogosultsági feltételek teljesítését nem megfelelően állapította meg, azonban az igénylő egyébként a hitelintézet belső szabályzata szerint nem hitelképes, a kormányhivatal döntése csak a jogszabály helytelen értelmezésének megállapítására szorítkozhat, az igénylő hitelképességének felülvizsgálatát nem eredményezheti.
  • Az igénylőnek vállalnia kell, hogy lakás vásárlása esetén a telekárat is tartalmazó vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet, legfeljebb 10%-át (foglaló) fizeti meg készpénzben, a fennmaradó vételárrészletet az eladó által megjelölt fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti.
  • A lakástulajdonosnak a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően legfeljebb egy éven belül lakcímkártyával igazolnia kell, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kölcsönt és a kedvezményt az állam folyósította.
  • A lakástulajdonosnak a kölcsön, az akadálymentesítési támogatás, illetve a családok otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően legfeljebb egy éven belül lakcímkártyával igazolnia kell, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kölcsönt és a kedvezményt az állam folyósította.
  • A bővítéshez csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
Milyen költségek vannak a CSOK igénylése kapcsán?
Az igényelt kedvezmény összegének 1,5%-a, maximum 30.000 Ftm, valamint az értékbecslés és a műszaki szemle díja, melynek mértékét a mindenkor hatályos „Díjhirdetmény Lakossági ügyfelek részére” hirdetmény tartalmazza. Amennyiben az ügyfél a kedvezmény mellett lakáscélú hitelt is igényel a Budapest Banktól, úgy a bírálati díj 0%.

További információkért keresse fel bankfiókjainkat vagy hívja telefonos ügyfélszolgálatunkat!