Budapest InternetbankOnline befektetési rendszer

Mi is az a magánnyugdíjpénztár?

A nyugdíjpénztár fogalma

A nyugdíjpénztár egy olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatt, aktív éveik jövedelméből, biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. A pénztári rendszer a nyugdíjellátás biztosításának egyre terjedő módja a világon.

íjpénztári tagok éveken, évtizedeken át rendszeres befizetéseket teljesítenek a pénztár felé, majd a nyugdíjkorhatár elérését követően különböző nyugdíjszolgáltatásokban részesülnek a pénztártól. Az állami nyugdíjjal ellentétben - ahol a nyugdíj összeg számításának módszerét a nyugdíjbavonulás időpontjában hatályos jogszabályi előírások határozzák meg - a nyugdíjpénztárakban a kifizetések fedezetéül a tag által befizetett összegek és azok kamatai szolgálnak, tehát a tagok saját maguk gondoskodnak nyugdíjaikról. A pénztár intézménye azt teszi lehetővé, hogy ezt a nyugdíj célú vagyonfelhalmozást a tag jog által védve, szervezetten és gazdaságosan vigye véghez.

A nyugdíjpénztárak szerepe és fajtái

Az 1998. január 1-jétől életbe lépő nyugdíjrendszert 3 pillérű rendszernek is szokták nevezni. A nyugdíjak 1. pillérének minden esetben az állami nyugdíj számít. Az ún. magánnyugdíjpénztárak (továbbiakban kötelező vagy magánpénztárak) alkotják a jövőbeni nyugdíjak 2. pillérét.

A magánnyugdíjpénztári tagság lehetőséget ad arra, hogy a munkabér után fizetett nyugdíbiztosítási járulék meghatározott részét a pénztártag ne az államnak, hanem egy általa választott nyugdíjpénztárba, saját nyugdíjának fedezetére fizesse be. Az állam lemond a tb-nyugdíjjárulék egy részéről, cserébe azonban megköveteli az érintettől, hogy egy magánnyugdíjpénztárban taggá váljon, és az állami engedmény összegét a pénztáron keresztül nyugdíj előtakarékosságra fordítsa. (Innen származik a "kötelező" megjelölés.) A magánnyugdíjpénztári tagdíjat (azaz a munkabérből levont járulék meghatározott részét) minden esetben a munkáltató fizeti be, de ez a munkavállalói nyugdíjjárulék részeként a korábbiakhoz képest sem a tag, sem a munkáltató számára nem jelent többlet terhet.

Akik úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak valamely magánnyugdíjpénztárhoz azok a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is az államnak fizetik a tb-nyugdíjjárulék egészét, így nyugdíjas éveikben csak az államtól számíthatnak rendszeres nyugdíjra.

Akik a magánnyugdíjpénztári tagság mellett döntöttek, két helyről fognak nyugdíjat kapni: az államtól egy csökkentett összegű nyugdíjra jogosultak, amit kiegészít majd a pénztár szolgáltatása.

Tagság, tagdíj

A magánnyugdíjpénztári tagdíj (azaz a magánnyugdíjpénztárba érkező befizetések) nem jelent többlet terhet a munkavállalók számára, hiszen a jelenlegi munkavállalói tb-nyugdíjjárulék egy része az, amit tagsági viszony esetén az állam helyett a magánnyugdíjpénztárba kell irányítani. A bruttó bér 9,5%-át kitevő munkavállalói nyugdíjjárulékból jelenleg egységesen 8%-ot kell tagdíjként magánnyugdíjpénztárba átutalni. A pénztári tagdíjat, hasonlóan az egyéb járulékokhoz, minden esetben a munkáltató fizeti be. Amennyiben a tag átmenetileg nem rendelkezik járulékköteles jövedelemmel, tagdíjat sem köteles fizetni.

A tag vagy munkáltató a tagdíj kötelező mértékét a bruttó bér 10%-áig kiegészítheti. A munkavállaló járulékfizetési kötelezettsége alá eső, ezen belül a pénztári tagdíj alapjául szolgáló éves bruttó jövedelemnek meghatározott felső korlátja van, ez az ún. járulékplafon. A tényleges jövedelem e fölötti része után nem kell nyugdíjjárulékot, és ezzel együtt pénztári tagdíjat sem fizetni. A korlátozott összegű tagdíj következménye, hogy közvetve a nyugdíjszolgáltatás is korlátozott: a járulékplafon feletti jövedelem növekedésével a kötelező rendszertől várható nyugdíj aránya a teljes jövedelemhez képest egyre csökken. Magasabb összegű nyugdíj megszerzésére az önkéntes nyugdíjpénztár kiegészítő szolgáltatása révén nyílik lehetőség.

A pénztárból származó nyugdíjak és az állami nyugdíj közötti lényeges különbségek

  • A pénztárban felhalmozott nyugdíj-fedezet összege közvetlenül a tag által befizetett összegektől függ.
  • Az egyéni számla egyenlege a tag által folyamatosan nyomon követhető.
  • A felhalmozott összeg a tag halála esetén nem vész el, örökölhető.
  • A pénztári szolgáltatás formája a tag által választható.
  • A pénztári nyugdíj függ a gazdaság egészének teljesítményétől, a vagyonkezelő munkájától.
  • A pénztári nyugdíj nem függ közvetlenül az állam pénzügyi helyzetétől.

Míg az állami nyugdíj megállapításának módszere közvetve ugyan, de alapvetően mindig az ország éppen aktuális gazdasági helyzetétől és ennek a hatályos jogszabályokban megnyilvánuló hatásaitól függ, addig a magánnyugdíjpénztár által a jövőben nyújtott szolgáltatás nagysága a jogszabályi előírások mellett elsősorban a hosszú évtizedek alatt összegyűjtött nyugdíjpénztári megtakarítás nagyságától függ, amelyet befolyásol az érintett munkabérének nagysága, a járulékfizetés időtartama, a járulék mértéke, a pénztári költségek szintje és a pénztári befektetések reálhozama is.

Csakúgy, mint az állami nyugdíj összegét, a jövőbeni magánnyugdíjpénztári szolgáltatás összegét sem lehet jelenleg még meghatározni, hiszen több fontos tényezőt, például a pénztári befektetések reálhozamát előre nem lehet megjósolni, de az összegyűjtött vagyon járadékra történő átváltásának szabályait sem ismerjük még.

Szolgáltatás igénybevétele

A jelenleg hatályos jogszabályi előírások szerint a nyugdíjjogosultságot szerző pénztártagok alapvetően kétféle szolgáltatás közül választhatnak az alábbi feltételek teljesülése esetén:

  • egyösszegű szolgáltatás (kifizetés), amennyiben a pénztártag a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. számú tv. előírásai alapján pénztári szolgáltatásra jogosult (a Tbj.-ben előírt nyugdíjkorhatárt elérte, vagy idő előtti nyugdíjazásban részesült) és a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot.
  • járadékszolgáltatás, amennyiben a pénztártag legalább 15 éves pénztártagsági jogviszonnyal rendelkezik

Fontos viszont kiemelni, hogy jelenleg csak egyösszegű szolgáltatás vehető igénybe. A járadékszolgáltatás választására ugyan törvényi lehetőség van, de annak feltételei még nem állnak fenn. Járadékszolgáltatás legkorábban 2013. január 1-jét követően választható, a remélhetőleg közeli jövőben elkészülő és hatályba lépő járadékszolgáltatást szabályozó jogszabályban előírt feltételek és módozatok szerint.

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

Amennyiben egy pénztártag esetében nyugdíjazásakor az alábbi feltételek teljesülnek, akkor dönthet úgy, hogy nem a csökkentett mértékű állami nyugdíj és emellett a magánnyugdíjpénztár egyösszegű szolgáltatását, hanem a teljes összegű állami nyugdíjat választja.

  • A pénztártag döntése alapján, a pénztártag Tny. szerint megállapított rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válásával, a rokkantsági nyugdíj megállapításának napját megelőző nappal.
  • Azok a 120 hónapot meg nem haladó - különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított - tagsági jogviszonnyal rendelkező pénztártagok, akik - az 1. és a 3. pontban meghatározott esetek kivételével - nyugdíjszolgáltatásra szereznek jogosultságot, 2012. december 31-ig kezdeményezhetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést. A visszalépésre abban az esetben van lehetőség, ha a Pénztár tájékoztatása szerint a pénztártag részére megállapítható, az Mpt. 27. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt járadéktípusnak megfelelően számított magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a pénztártag Tny. 12. § (7) bekezdése szerinti nyugellátásának 25 százalékát.
  • Az Mpt. 123. §-ának (8) bekezdése szerint 2010. december 31-ig visszaléphetnek a társadalom-biztosítási nyugdíjrendszerbe azon tagok, akik önkéntes belépéssel váltak pénztártaggá, a Hszt.-ben, illetve a Hjt.-ben meghatározott szolgálati viszonyban állnak és 2007. december 31-én legalább 20 éves szolgálati idővel rendelkeznek.

Öröklés

A pénztárban felgyűlt vagyonára minden pénztártag kedvezményezetteket jelölhet meg. A kedvezményezettek adatait a pénztárnak kell bejelenteni. A kijelölt kedvezményezettek vagy az örökösök eldönthetik, hogy a tag pénztári vagyonát egy összegben felveszik, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatják a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájukra átvezettetik, vagy más pénztárnál vezetett egyéni számlájukra átutaltatják. A tag halála után örökölt pénztári vagyon illetékmentes, de készpénzben történő felvétele esetén adóköteles jövedelem.

A jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján fontos kiemelni, hogy a tag járadékos időszakban bekövetkezett halála esetén (azaz 2013. január 1-jét követően, járadékszolgáltatás választásával nyugdíjba vonuló pénztártag esetében) a kedvezményezett járadékszolgáltatásra abban az esetben jogosult, amennyiben a pénztártag olyan járadékszolgáltatási módozatot választott, amely esetében volt lehetőség kedvezményezett megadására. A kedvezményezett ebben az esetben sem jogosult a szolgáltatás formájának és feltételeinek megváltoztatására.

Speciális garanciaelemek

A magánnyugdíjpénztárakat - a törvény a kötelező jelleg miatt - az önkéntes pénztáraknál erősebb garanciarendszerrel védi. Szigorúbb követelményeket támaszt a személyi és tárgyi feltételek területén, részletesebben határozza meg a befektetési és értékelési szabályokat, erősíti a Pénztárfelügyelet ellenőrző szerepét.

A törvény rendelkezik a Pénztárak Garanciaalapjának felállításáról is. Ez az alap védi a pénztártagokat minden olyan helyzetben, amikor egy pénztár a tagokkal szemben vállalt kötelezettségeinek nem tud eleget tenni.

A Pénztárak Garanciaalapjának (továbbiakban Alap) pénzeszközeit az Alapból történő garanciális kifizetésre az alábbi esetekben kell felhasználni:

  • ha a Pénztárnál, mint az Alap tagjánál a pénztártag vagy kedvezményezett követelése átlépés, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés vagy járadékszolgáltatás, valamint a tag elhalálozása esetén befagyott,
  • ha a tag Pénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlege a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét,
  • ha a nyugdíj folyósításának időszakában a Pénztár szolgáltatási tartalékának szintje a szolgáltatási kötelezettségek teljesítését nem teszi lehetővé.

Az utolsó pontban szereplő, a hozamra vonatkozó garancia lényege, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek mellett a magánnyugdíjpénztárban gyűjtött megtakarítás hozama a szolgáltatás megállapításakor legalább az infláció mértékének megfelelő lesz, azaz a jogszabály biztosítja a befizetések vásárlóértékének megőrzését.

A pénztártag nyugdíjbavonulásakor a Pénztárak Garanciaalapja ugyanis kiegészíti a magánnyugdíjpénztári megtakarítást, amennyiben az kevesebb, mint az ún. hozamgarantált tőke, amely a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetéseknek a KSH által közölt, adott hónapra vonatkozó fogyasztói árindexek (infláció) szorzatával növelt összege. A Garanciaalap által történő kiegészítés a hozamgarantált tőke mértékéig történik.

FONTOS tudni azonban, hogy ez az értékmegőrzést biztosító garancia elveszik, ha

  • a pénztártag a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, vagy
  • a felhalmozási időszakban, a pénztártag által 2010. január 1-jét követően kezdeményezett pénztárak közötti átlépések között nem telt el legalább öt év, vagy
  • a felhalmozási időszakban, a pénztártag által 2010. január 1-jét követően kezdeményezett egyedi portfólióváltások között nem telt el legalább öt év.