Kapcsolódó dokumentumok
Tisztelt Pénztártagjaink!
2011. december 31. napján kihirdetésre került és több rendelkezését tekintve már aznap hatályba lépett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, amelyben újabb jelentős számú, többek között a magyar nyugdíjrendszert szabályozó törvényeket módosító új rendelkezés is helyet kapott.
A változások röviden összefoglalva a következők:
- a bruttó bérből levont 10%-os nyugdíjjárulékot továbbra is az állami társadalombiztosítási alapba kell átutalni minden munkavállaló esetében, a magánnyugdíjpénztári egyéni számlákra befizetés a továbbiakban nem érkezik azok esetében sem, akik a magánnyugdíjpénztárban maradást választották
- ugyanakkor kedvező hír, hogy a magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyuk fenntartása mellett döntő jelenlegi pénztártagok 2011. december 1-jétől kezdődően mégsem "szerződtek ki" az állami nyugdíjrendszerből, azaz a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt szereznek, és a nyugdíjuk számításába beleszámít a maradást követő időszak keresete is!
- ismét lehet választani a társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépés és a magánnyugdíjpénztári tagság és így a megtakarítás megtartása között
Ha egy pénztártag a pénztártagsági jogviszonyának további fenntartása mellett dönt, akkor:
- a korábbi maradásról szóló döntéskor ismert feltételekkel szemben a kötelező nyugdíjjárulék befizetésével szolgálati időt szerez, és keresetét figyelembe véve jogosult lesz állami nyugdíjra is
- a jelenlegi szabályozás szerint a pénztártagként nyugdíjba vonulók az állami nyugdíj (előre nem ismert) összegének mintegy 75%-át kapják majd kézhez, de a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint mindenkinek teljes összegű, 100%-os állami nyugdíj jár mindazon időszakra vonatkozóan, amikor teljes összegű nyugdíjjárulékot fizet, ezért várhatóan a jelenlegi előírásokat eszerint módosítják majd
- a pénztárban összegyűjtött pénzét a kötelező nyugdíjjárulékkal a jelenlegi szabályok szerint ugyan nem, de saját egyéni befizetéseivel önkéntesen gyarapíthatja
- a pénztárban összegyűjtött vagyona örökölhető
Fontos körülmény ugyanakkor, hogy
- jelenleg nincsenek ismert szabályok arra vonatkozóan, hogy az összegyűjtött vagyona milyen feltételekkel lesz hozzáférhető egy összegben, vagy járadék formájában a nyugdíjazáskor
- a vagyon megtartásának a magánnyugdíjpénztári szektor hosszú távú fennmaradása a feltétele, ha később esetleg minden pénztár megszűnik, akkor végül mindenki visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe, de a maradást választók akkor már nem kaphatják meg az infláció feletti befektetési hozamrészt és a tagdíj-kiegészítéseik összegét.
Ha egy pénztártag a visszalépés mellett dönt, akkor:
- 2012. március 31-ig nyilatkoznia kell a szándékáról, a nyomtatvány letölthető itt, valamint rendelkezésre áll a Budapest Bank országos fiókhálózatában is.
- teljes magánnyugdíjpénztári vagyonát átadja az államnak, a pénztárban a tagsági jogviszonya 2012. május 31-ével szűnik meg
- a visszalépéssel jogosulttá válik az előre nem ismert összegű állami nyugdíj 100%-ára, valamint arra, hogy halála esetén hozzátartozói teljes összegű özvegyi nyugdíjat, illetve árvaellátást kapjanak
- megkapja a visszalépő tagi kifizetés nettó összegét (azaz az elszámoláskori pozitív reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést), lényeges különbség, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint ennek kifizetését személyi jövedelemadó- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Jóllehet a kifizethető reálhozam összege csak az elszámolás időpontjában állapítható meg, így 2012. május 31-ig ennek mértéke pozitív, vagy negatív irányban is változhat, azonban látható, hogy az elmúlt hónapok kedvezőtlen pénzpiaci eseményeinek hatására jelenlegi mértéke jóval kisebb tavalyhoz képest.
Összefoglalva elmondható, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok egy a tavaly januárihoz hasonló döntési helyzet előtt állnak, most azonban a pénztárban maradás és így a felhalmozott megtakarítás megtartásának feltételei megváltoztak. Egyfelől már nem fenyeget az állami nyugdíjrendszerből való teljes kimaradás veszélye, másrészt azonban megszűnt a magánnyugdíjpénztári vagyon nyugdíjjárulékból való további gyarapításának lehetősége. Mivel azonban a pénztárak a működésükhöz szükséges összeget a befizetésekből vonhatják le, ez utóbbi új szabály a magánnyugdíjpénztárak hosszú távú fenntarthatóságát teszi kérdésessé.
Mindezek miatt fontos kiemelni, hogy csak azon tagoknak javasolható a maradás, akik feltételezik, hogy a TB nyugdíj értéke a demográfiai előrejelzések alapján romlik és bíznak abban, hogy
- a maradó tagok 2012.01.01. utáni időszakra a TB nyugdíj 100%-ára lesznek jogosultak,
- a pénztár hosszú távon, legalább évente átlagosan legalább 1%-os reálhozammal gyarapítja a tagok megtakarítását
- a jelenlegi szabályozás a következő években módosul, és addig is vállalják, hogy finanszírozzák a pénztár működését, amennyiben erre szükség lesz.
Tekintettel az előbbiekben összefoglalt, az összes magánnyugdíjpénztár jövőképét ismét új megvilágításba helyező változásokra, pénztárunk vezetése továbbra is a lehetőségek felmérését és a tagok számára a lehető legjobb megoldás megtalálását tűzte ki célul. A korábbi évek takarékosságának köszönhetően a Budapest Magánnyugdíjpénztár működése egyelőre önfenntartó, azaz a meglévő tartalékokból középtávon biztosítható, amennyiben a jelenlegi szabályozó környezet jelentősen nem változik.
Kérjük, hogy a következő hetekben kövesse nyomon Pénztárunk honlapján megjelenő híreket, ahol minden tudomásunkra jutó fontos információt azonnal közzéteszünk. A pénztár újonnan kialakított jövőképéről, az egyéni befizetés lehetőségéről és módjáról, valamint a pénztár fenntarthatóságának feltételeiről minden maradás mellet döntő pénztártagunkat levélben tájékoztatni fogjuk.