Budapest Alapkezelő

Internetbank / (befektetés)

Hogyan csoportosíthatjuk a befektetési alapokat?

A befektetési alapok piacának egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy az érdeklődő befektetők számos lehetőség közül választhatnak.

A befektetési alapok csoportosítása a visszaválthatóság alapján

A befektetési alapok között két alapvető csoportot különböztetünk meg visszaválthatóság alapján, a nyíltvégű és a zártvégű befektetési alapokat. A zártvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő a futamidő alatt nem váltja vissza, és a jegyzési idő lezárta után új befektetési jegyeket sem hoz forgalomba. Az eddigi zártvégű alapokat határozott futamidőre (1-5 évre) hozták létre. Tőzsdei bevezetésüket kötelező kérvényezni, hiszen befektetési jegyeiket csak a másodlagos értékpapír-piacon lehet eladni és megvásárolni. A befektetési alapok indulása utáni egy-két évben zömmel zártvégű alapok jöttek létre. Bár azóta jelentőségük csökkent, és napjainkban a nyíltvégű alapok fölénye a jellemző, a hozam- és tőkegarantált alapok szinte kivétel nélkül zártvégű formában jöttek létre.

A nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő folyamatosan hozza forgalomba, illetve folyamatosan vissza is vásárolja azokat. A befektetési jegyek vétele és eladása a letétkezelő által naponta kiszámított árfolyamon történik. Az árfolyam az alap befektetési politikájától, illetve portfóliójának összetételétől függően kisebb-nagyobb késéssel, de tendenciájában általában követi a célpiac (állampapír- vagy a részvénypiac) aktuális eseményeit. A nyíltvégű befektetési alapok nagy előnye, hogy nincs lekötési idő, tehát a befektetők ezekbe az alapokba bármikor elhelyezhetik megtakarításaikat, viszont szükség esetén a befektetett összeget - vagy annak egy részét - az elért hozammal együtt tetszőleges időpontban fel is vehetik. Több nyíltvégű befektetési alap befektetési jegye 1 Ft névértékű, ami lehetővé teszi bármekkora összeg befektetését, és tetszés szerinti összeg felvételét. Így a pénz az első perctől az utolsó "dolgozik".

A befektetési alapok csoportosítása a befektetés típusa szerint

A befektetés típusa szerint a befektetési alapokról szóló törvény az alapokat két fő kategóriába sorolja, az ingatlan- és az értékpapíralapokba. Napjainkban az ingatlanalapok egyre nagyobb érdeklődésnek örvendenek, de az értékpapírlapok túlsúlya a jellemző.

Az értékpapíralapok egyik legfontosabb jellemzője a befektetési politika. Ez határozza meg, hogy az alap az összegyűjtött tőkét milyen eszközökbe fektetheti, milyen a befektetés várható hozama és kockázata, illetve milyen időtávra érdemes választani ezt a lehetőséget. A befektetési politika szerinti csoportosításnál a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) irányelveit követjük.

  • A rövid - legfeljebb egy éves - futamidejű állampapírokba és bankbetétekbe fektető, igen biztonságos, nagy likviditású, kiszámítható hozamú, elsősorban a rövidebb ideig rendelkezésre álló pénzek lekötésére alkalmas alapokat pénzpiaci alapoknak nevezzük.
  • Az állampapírokat, vállalati kötvényeket tartó, alacsony kockázatú, kiszámítható hozamú, mérsékelten ingadozó árfolyamú alapokat kötvényalapoknak hívjuk.
  • Az olyan alapokat, amelyek részvényeket is tartanak, de azok súlya nem haladja meg a 70%-ot, vagyis egy magas kötvényhányaddal is rendelkeznek, vegyes alapoknak nevezzük.
  • A portfólióban átlagosan legalább 70 százaléknyi részvényt tartó, jelentős árfolyam ingadozású, az átlagosnál kockázatosabb, elsősorban a hosszú ideig rendelkezésre álló pénzek lekötésére alkalmas alapokat nevezzük részvényalapoknak.
  • Az olyan alapokat, amelyek nem közvetlenül értékpapír befektetéseket, hanem más befektetési alapok jegyeit vásárolják, alapok alapjának nevezzük. Ezek az alapok jellemzően alacsonyabb kockázattal rendelkeznek, mint azok az alapok, amelyekbe fektetnek a "több lábon állás elve" miatt.
  • Végül az olyan alapokat, melyekben a hazai értékpapírok aránya nem éri el folyamatosan a 30 százalékot, a nemzetközi alapok közé soroljuk.
Előző 2/3 Következő

Hirdetmények és Kondíciók