Budapest Alapkezelő

Internetbank Befektetés

A részvény, mint befektetés

Mi a részvény?

A részvény egy részvénytársaság által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. Az egyetlen olyan értékpapír, amelyet gazdasági társaság a tagsági jogokról kiállíthat.

A részvénytársaság

A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. A részvénytársaság a kibocsátott részvények és a részvényesek, mint befektetők információs jogai szempontjából kétféleképpen működhet: zártkörűen vagy nyilvánosan. Az a részvénytársaság működik zártkörűen, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor. A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra.

A részvények típusai és fajtái

Két alapvető részvénytípust különböztetünk meg: a bemutatóra szóló és a névre szóló részvényt. A bemutatóra szóló részvény a tulajdonos megjelölése nélkül átruházható, míg a névre szóló csak a tulajdonos megjelölésével. Az egyes részvénytípusokon belül eltérő fajtájú részvények bocsáthatók ki. Részvényfajták: törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény és kamatozó részvény. Az utóbbi három részvényfajta a törzsrészvénytől eltérő jogokat biztosít a részvénytulajdonosok számára. Az elsőbbségi részvény más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Ezek a következők lehetnek:

a) osztalékelsőbbség,
b) a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbsége (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség),
c) a szavazati joggal összefüggő elsőbbség, valamint
d) a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jog biztosítása.

A dolgozói részvény a részvénytársaság munkavállalói részére ingyenesen vagy az alapító okiratban meghatározott kedvezményes áron bocsátható ki. A kamatozó részvény tulajdonosát a részvény névértéke után az adózott eredményből - az alapszabályban előre meghatározott és a részvényen feltüntetett mértékű - kamat illeti meg.

A részvényesek jogai és kötelezettségei

A tagsági jogok alapján a részvény tulajdonosa jogosult az adott társaság Közgyűlésén részt venni, és - részvénytulajdona arányában - szavazni. A Közgyűlésen fogadják el a tulajdonosok egy adott év gazdálkodásáról szóló beszámolót, választják meg az Igazgatóságot, Felügyelő Bizottságot, a társaság könyvvizsgálóját stb. A Közgyűlésen részt vehet a részvényes is, vagy pedig a meghatalmazottjával is képviseltetheti magát. A részvényesek ezen túlmenően rendszeresen találkozhatnak a cég felső vezetőivel, amikor a vezetők beszámolnak a cég eredményeiről, terveiről, problémáiról. Ennek fényében értékelhetik a részvényesek befektetésüket, és dönthetnek arról, hogy továbbra is a cég részvényesei kívánnak-e lenni. A cégvezetők viszont ilyenkor győzhetik meg a befektetőket a cég stratégiájáról, arról, hogy jó úton haladnak, illetve arról, hogy vegyenek részt egy későbbi tőkeemelésben. Előfordulhat természetesen az is, hogy a részvényesek nem elégedettek a cég teljesítményével, ezért szorgalmazzák a menedzsment összetételének megváltoztatását, illetve cseréjét. Ehhez azonban már meglehetősen nagy részesedést kell vásárolni a társaságban, amely akciót általában a menedzsment sem nézi tétlenül. Azt viszont a múltbéli tapasztalatok is bizonyítják, hogy a menedzsment pozíciója a cég teljesítményétől függ, ennek következtében, ha nem megfelelően irányítják a társaságot a részvényesek előbb vagy utóbb lecserélik őket. A részvényesek a tagsági jogokon túlmenően jogosultak a vállalat működéséből származó nyereség egy részére, az osztalékra (ezt is tulajdoni hányadának megfelelően), amennyiben a Közgyűlés osztalék kifizetéséről dönt. Amikor egy befektető részvényt vásárol, hosszú távon a társaság által megtermelt nyereségből kíván részesedni, tehát osztalékot szeretne kapni. Osztalékfizetés szempontjából természetesen minden cég más és más. A részvényesnek nem feltétlenül negatív hír, ha egy társaság nem fizet osztalékot, mivel ennek visszaforgatásával is lehet értéket teremteni. Vannak olyan cégek, amelyek hagyományosan magas osztalékot fizetnek részvényeseiknek, mivel a tevékenység jellegéből adódóan stabil a cég működése, és nem növekszik jelentősen. Ilyen cégek például a magyar tőzsdén is az áramszolgáltató cégek részvényei, de ide tartozik a Zwack Unicum Rt. is. A dinamikusan fejlődő és növekedő cégek általában nem fizetnek osztalékot, mivel a megtermelt nyereség visszaforgatására szükségük van a fejlődés megalapozása érdekében. Ilyen cégek pl. Linamar, NABI.

A részvényes kötelezettsége viszont, hogy az alaptőke ráeső részét befizesse a vállalatnak, és ezt a befizetést viszont nem követelheti vissza. A részvényes tehát a részvény vásárlásával tőkét ad a társaságnak, amelyet a reményei szerint a társaság kedvező megtérüléssel fog hasznosítani. A cég esetleges felszámolása esetén a részvényesek követelésének (vagyoni hozzájárulása) kielégítése legutoljára történik meg, valamennyi hitelezőt követően (felszámoló, bankok, kötvénytulajdonosok stb.) Korlátolt felelősségüknek megfelelően maximum a vagyoni hozzájárulásukat veszíthetik el amennyiben a részvény elértéktelenedik, egyéb vagyonukkal nem felelnek a cég kötelezettségeiért.

A részvénybefektetések kockázata

A részvények árfolyamát nagyon sok tényező befolyásolhatja. A részvények értékelésénél ezért figyelembe kell vennünk a részvények egyedi kockázatát, illetve a piaci kockázatot is. A részvény egyedi kockázata a cég működéséből adódó kockázatot jelenti: mennyire kockázatos iparágban működik, eredménye mennyire éri el a várakozásokat, milyen tulajdonosai vannak, milyen a társaság menedzsmentje, milyen osztalékpolitikája van, stb. A piaci kockázat értékelésénél meg kell vizsgálnunk az adott ország makrogazdasági (kamatpolitika, árfolyam-politika, költségvetés, infláció, fizetési mérleg, stb.) politikai (választások, stb.) helyzetét, illetve a globális piaci helyzetet. Milyen árfolyam- és kamatpolitikát folytatnak a vezető jegybankok, milyenek a makrogazdasági folyamatok (gazdasági növekedés, infláció, stb.). Az elemzők és a befektetők tehát ezen tényezők figyelembe vételével értékelik a vállalatokat, és hoznak döntéseket. Nagyon fontos szerepet játszik az egyes cégek megítélésében, hogy mennyire átlátható a működésük, mennyire fektetnek nagy hangsúlyt a tájékoztatásra. Nem véletlen, hogy több befektető egyik legfontosabb mércéje, hogy mennyire rátermett a menedzsment. A befektetők a részvények és az egyes piacok mozgását a különböző indexek segítségével követhetik. Ilyen indexek pl. a sokak által ismert Dow Jones, az S&P 500, a DAX, és nem feledkezhetünk meg a magyar BUX-ról. Ezen indexek napi értéke megtalálható a legtöbb napi gazdasági újságban, illetve láthatjuk a híradókban is.