Budapest Alapkezelő

Internetbank / (befektetés)

Hozamszámítás

Ebben a részben a befektetési jegyek hozamának kiszámításával főglalkozunk. Az ismertetett módszerek azonban nemcsak a befektetési alapok, hanem minden olyan befektetés hozamának kiszámításához használhatók, ahol egy bevétel és egy kiadás áll szemben egymással. Ilyenkor a képletekben az eladási árfőlyam helyett a visszakapott összeget, a vételi árfőlyam helyett pedig a befektetett összeget kell használni.

Ahhoz, hogy a különböző befektetéseket össze lehessen hasonlítani, a hozamot is éves szintre átszámítva kell megadni.

Egyszerűbb, egy éven belüli befektetés esetén - amikor egy bevétel és egy kiadás áll szemben egymással - a befektetés hozama könnyen, csupán szorzások és osztások segítségével meghatározható. Először az úgynevezett hozamtényezőt kell kiszámítani, ami nem más, mint a befektetési jegyek eladási árfőlyamának és a befektetési jegyek vételi árfőlyamának a hányadosa. Ebből az értékből le kell vonni egyet. Ezután már csak egy dolog van hátra, a kapott eredményt a befektetés időtartamához kell viszonyítani, vagyis el kell osztani az eltelt napok számával és meg kell szorozni 365-tel. Az eredményt 100-zal megszorozva megkapjuk az egy éven belüli befektetés éves szintre átszámított hozamát százalékos főrmában.

PÉLDA: Egy éven belüli befektetés hozamának kiszámítása

Ne1: a befektetési jegyek egy jegyre jutó nettó eszközértéke (árfőlyama) a vásárlás napján Ne2: a befektetési jegyek egy jegyre jutó nettó eszközértéke (árfőlyama) az eladás napján nap: a befektetés időtartama napokban kifejezve

A kamatos kamatot is figyelembe vevő módszert általában az egy éven túli befektetéseknél alkalmazzák. Ebben az esetben is ugyanazok az adatok szükségesek a hozam kiszámításához, mint a másik esetben, azonban nem szorzást és osztást, hanem gyökvonást és hatványozást alkalmazunk.

PÉLDA: Egy éven túli befektetés hozamának kiszámítása

Fontos! Amennyiben a vétel és az eladás között a befektetési alap hozamot fizetett, akkor mindkét módszer esetén az eladási árfőlyamot korrigálni kell a kifizetett hozam mértékével.

Az árfőlyamok emelkedése általában hosszú távon viszonylag egyenletes és jól prognosztizálható, időnként azonban lehetnek - akár jelentősebb - ingadozások is. A befektetés hozama rövid, néhány napos vagy hetes távlatban jelentősen függhet attól, hogy a befektető melyik napon helyezte el vagy vette fel befektetését. Hosszabb távon azonban ezeknek az anomáliáknak a szerepe egyre kisebb.

Amennyiben egy befektető az ismertetett képleteket nem egy konkrét befektetés hozamának meghatározásához alkalmazza, hanem csak a befektetési alap teljesítményét akarja értékelni (pl. egy jövőbeni befektetési döntés meghozatala előtt), akkor az előbb elmondottakból következő két főntos dolgot nem hagyhat figyelmen kívül. Nagyon rövid távra (általában 3 hónapnál rövidebb időre) nem érdemes hozamot számolni, mert az gyakran hamis (irreális) képet ad az alap teljesítményéről. Hasonló a helyzet a hosszabb távra számolt hozam esetén is akkor, ha a számításban használt valamelyik árfőlyama valamilyen okból átmenetileg kiemelkedően magas, vagy kiemelkedően alacsony volt.