Tájékoztató a Budapest Magánnyugdíjpénztár Választható Portfóliós Rendszeréről

Néhány szóban az előzményekről

A magyar nyugdíjrendszer magánnyugdíjpénztári pillérében egy-egy pénztáron belül 2007-ig egységes befektetési stratégia szerint kezelték az összes pénztártag vagyonát. Mivel azonban a pénztártagok életkora és a befektetésekkel szemben támasztott elvárásai különbözőek, a mindenki számára kedvező vagyonkezelés egy egységes pénztári portfólió által nem valósítható meg tökéletesen. Más értékpapírokat érdemes választani annak, aki előtt még több évtizedes megtakarítási futamidő áll és megint más azon Pénztártag számára az ideális értékpapírösszetétel, aki hamarosan nyugdíjba vonul. Mindezeket is figyelembe véve született meg az a jogszabályi előírás, amely alapján legkésőbb 2009-től minden magánnyugdíjpénztár esetében át kell térni a választható portfóliós rendszerre.

A Budapest Magánnyugdíjpénztár 2009. január 1-jén vezette be a jogszabályi előírásoknak megfelelően a Választható Portfoliós Rendszert, amely lehetővé teszi minden Pénztártag számára, hogy olyan összetételű portfóliót válasszon, amely a leginkább megfelel elképzeléseinek. A választási lehetőség biztosításán túl a különböző portfóliók kialakításának célja, hogy a kockázatviselési hajlandóság és befektetési időtáv szétválasztásával a Pénztár magasabb hozamot és így magasabb nyugdíjszintet biztosítson tagjai számára.

Milyen tényezők befolyásolják a befektetési stratégia kialakítását?

A kérdés megválaszolását néhány fontos befektetési alapelv ismertetésével kezdjük. A nyugdíjpénztárak alapvetően két fajta befektetés közül választhatnak. Az egyik lehetőség a részvénybefektetés, míg a másik a kamatozó eszközökbe való befektetés, melyek közül talán az állampapírok a legismertebbek. Ezen két befektetésfajta teszi ki a nyugdíjpénztárak vagyonának zömét, természetesen a különböző pénztárak esetében más-más arányban.

Fontos megismerni a két befektetésfajta jellemzőit.

A részvény jellemzően egy társaságban meglévő tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapír, melyet a társaság (normál üzletmenet esetén) nem vásárol vissza, a részvények a tőzsdén értékesíthetőek. A részvények árfolyama napról-napra változik a pillanatnyi kereslet és kínálat függvényében. Rövidtávon az árfolyamok mozgása meglehetősen kiszámíthatatlan, viszont hosszabb távra, 5-10, vagy még több évre vásárolva őket, kellő gondossággal, szakemberek elemzeisének felhasználásával válogatva és csoportosítvainflációt és banki kamatszinteket meghaladó hozamot ígérnek. A részvények teljesítményükre azonban nincs előre meghatározott garancia, előre csak valószínűségekben és általános tendenciákban lehet gondolkodni. A részvények értéknövekedése általánosságban és hosszú távon ki tudja fejezni a reálgazdaság értékteremtését, de konkrétan befolyásolják az egyes részvények árfolyamát a pénz- és tőkepiacok mozgásai, az adott vállalat, szektor, ország, ill. régió fundamentumai és kilátásai, és még számos egyéb tényező. Következésképpen ezen eszközök kiemelkedő sikeréhez, szakértelemre, időre és türelemre van szükség.

A kötvény többnyire az állam vagy vállalat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet a kibocsátó a futamidő idő végén visszavásárol, a kamatot pedig a futamidő alatt, vagy a végén a befektetőnek kifizeti. A kötvények a teljes futamidőt tekintve viszonylag stabil hozamot biztosítanak. Ugyanakkor ez a hozam jellemzően nem kiemelkedő, kivéve, ha magasabb kockázati szintű kötvényt vásárol a befektető. Téves az a hit, hogy a kötvények, állampapírok árfolyama nem eshet. Amennyiben új, magasabb kamatozású kötvényeket bocsát ki például az állam, akkor ez a korábbi, alacsonyabb kamatozással kibocsátott államkötvények értékét csökkenti. így fordulhat elő, hogy a futamidő alatt lehetnek olyan részidőszakok, ahol a kötvények, állampapírok hozama negatív. Ez viszont önmagában átmeneti hatás, fontos tudni, hogy az ilyen átértékelődés nem befolyásolja az adott kötvény eredetileg garantált hozamának, illetve tőkéjének visszafizetését a futamidő végén.

Léteznek más befektetési lehetőségek is a nyugdíjpénztárak számára, mint pl. a befektetési jegyek, jelzáloglevelek, bankbetétek, ingatlanbefektetések, amelyek azonban jellemzően kisebb súllyal szerepelnek a pénztárak vagyonában, így elsősorban nem ezek határozzák meg a befektetések hozamát és kockázatát.

A három választható befektetési portfólió bemutatása

A Budapest Klasszikus Portfólió egy konzervatív befektetési portfólió, amely alapvetően alacsony kockázatú értékpapírokból áll. A portfólió értékcsökkenési kockázata csekély, ugyanakkor a portfólió hozama a rövid lejáratú állampapírok hozamát várhatóan nem fogja meghaladni.
A Budapest Kiegyensúlyozott Portfólió egy vegyes befektetési portfólió, amely nagyobb részben, mintegy 75%-os arányban relatíve alacsonyabb kockázatú értékpapírokból áll. A fennmaradó 25%-os portfóliórészben kockázatosabb, viszont magasabb várható hozammal kecsegtető befektetések, elsősorban részvények szerepelnek. Összességében a portfólió magasabb kockázatot hordoz, mint a Budapest Klasszikus Portfólió, ám középtávon a vegyes összetétel és a részvény típusú befektetések korlátozott aránya csökkenti a kockázatokat A viszonylag magasabb kockázatvállalással és a hosszabb megcélzott megtakarítási idővel összhangban a portfólió hozamlehetőségei magasabbak, mint a Klasszikus Portfólióé.

A Budapest Növekedési Portfólió egy dinamikus befektetési portfólió, amely jelentősebb arányban tartalmaz magasabb hozam-kockázat profilú értékpapírokat, így a globális részvénytípusú befektetésekre vonatkozóan mintegy 45%-os arányt céloz meg. A három választható portfólió közül erre jellemző leginkább az árfolyamok változékonysága, amely általában csak hosszú távon tud kiegyensúlyozódni. Tekintettel a magasabb hozam-kockázat profilú értékpapírokra, hosszú távon ezen portfólió hozamlehetősége a legmagasabb. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az egyes portfóliók hozamai nem garantáltak, nem határozhatók meg előre, a vagyonkezelő folyamatos befektetés-kezelési tevékenysége nem függetleníthető a pénz- és tőkepiaci folyamatoktól.

Mi történt a választható portfóliós rendszer indulásakor, ha ön már tag volt és nem élt választási lehetőségével?

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) 68/A. §-a alapján amennyiben Ön a választható portfóliós rendszer indulásakor nem nyilatkozik vagy nyilatkozata érvénytelen, akkor a pénztári nyilvántartás adatai alapján automatikusan besorolásra kerül a következőkben bemutatott portfóliók egyikébe az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig várhatóan hátralévő évei szerint:

ha Ön 2009-ben
az automatikus besorolás szerinti
portfólió neve
58-62. életévét tölti be azaz a várható
megtakarítási időtáv kevesebb, mint 5 év
BUDAPEST KLASSZIKUS PORTFÓLIÓ
48-57. életévét tölti be azaz a várható
megtakarítási időtáv 5-15 év között van
BUDAPEST KIEGYENSÚLYOZOTT PORTFÓLIÓ
47. életévét tölti be, vagy annál fiatalabb azaz a várható
megtakarítási időtáv több, mint 15 év
BUDAPEST NÖVEKEDÉSI PORTFÓLIÓ

Portfólióválasztás a Pénztárba történő belépéskor

Ön a belépési nyilatkozat portfólióválasztásra szolgáló részének kitöltésével és Pénztárhoz való eljuttatásával választhat, melyet a Pénztár visszaigazol Önnek. Ha a belépéskor nem nyilatkozik, akkor Önt automatikusan a nyugdíjkorhatárig hátralévő megtakarítási ideje alapján sorolja be a Pénztár:

  • amennyiben a hátralévő idő a 15 évet meghaladja, akkor a növekedési portfólióba,
  • amennyiben a hátralévő idő 5-15 év között van, akkor a kiegyensúlyozott portfólióba,
  • amennyiben a hátralévő idő 5 évnél kevesebb, akkor a klasszikus portfólióba.

A fenti automatikus besorolást a Pénztár a rendelkezésére álló információk alapján végzi.

Átsorolás

A pénztártag korábbi megtakarítása, illetve újonnan érkezett befizetései az általa választott (besorolt) portfólióban kerülnek elhelyezésre mindaddig, amíg másik portfóliót nem választ, illetve átsorolásra nem kerül.

A Pénztár minden év december 31-vel elvégzi a tagok átsorolását a következő szabályok szerint:

  • az átsorolás a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő vizsgálata alapján történik, szabálya megegyezik az automatikus besorolás szabályával
  • nem kerül sor portfólók közötti átsorolásra azon pénztártag esetében, aki korábban bármikor aktív módon nyilatkozott az általa választott befektetési portfólióról
  • a nyugdíjkorhatárt megelőző utolsó öt éves időtartam alatt a növekedési portfólió semmiképpen nem választható, a növekedési portfólióban lévő tagokat az általuk választott másik portfólióba, választás hiányában a klasszikus portfólióba kell átsorolni.

A portfólióváltás szabályai

Lehetőség van a tagsági jogviszony alatt is változtatásra, ehhez portfólióváltási nyilatkozatot kell kitölteni, a részletes szabályok a nyomtatvány kitöltési útmutatójában olvashatók.

A pénztártagok számára az általuk választott portfólió befektetési eredményét a naponta közétett elszámolóegység árfolyamok alakulása mutatja meg.

A portfólióváltás menete

  • a Pénztár a portfólióváltás fordulónapjaként az Ön által megjelölt napot (T nap) veszi figyelembe, amennyiben a portfólióváltási kérelem legalább 10 munkanappal a fordulónap előtt a Pénztárhoz benyújtásra került.
  • Amennyiben a kérelemben Ön fordulónapot nem jelöl meg, vagy a kérelem Pénztárhoz történő benyújtása késedelmesen történt, akkor fordulónapként a benyújtást követő 10. munkanapot kell figyelembe venni.
  • A Pénztár a Portfólióváltó nyilatkozatban megjelölt fordulónapot követő 8 munkanapon belül a portfólióváltást végrehajtja. Az egyedi portfólióváltást a T napra vonatkozóan kell elszámolni, azaz T nappal kerülnek az elszámolóegységek megszüntetésre a korábbi portfólióban, illetve T nappal keletkeztetésre az újonnan választott portfólióban.
  • A Pénztár a portfólióváltást olyan módon számolja el, hogy a tag a korábbi portfóliója utáni hozamot egészen a fordulónapig megkapja, ugyanakkor az újonnan választott portfólióban a fordulónapot követő naptól kezdődően jár részére hozam.
  • Ezt követően a Pénztár írásban visszaigazolja az Ön részére a portfólióváltást, melyen ellenőrizheti, hogy a rendelkezés az Ön döntésének megfelelően került-e rögzítésre a Pénztár nyilvántartási rendszerében.

A portfólióváltás költsége

A Pénztár a Választható Portfóliós Szabályzatnak megfelelően a portfólióváltás során felmerülő vagyonarányos költséggel terheli meg az Ön számláját, melynek összege a váltás fordulónapján érvényes egyéni számlakövetelés 1 ezreléke, de nem haladhatja meg a 2000 Ft-ot. A portfólióváltáshoz kapcsolódó pontos költségről a Pénztár a legközelebbi egyéni számlaegyenleg értesítőben ad tájékoztatást.