Business Partner Díj 2009
Business Partner Díj 2009

Fókuszban a példaértékű válságkezelés. Olvassa el cikkeinket, tekintse meg a videókat és szavazzon!

Most önre figyelünk!
Most önre figyelünk!

Írja meg pénzügyi sikereit az elmúlt hónapból! A következő MOST! nemcsak Önnek, hanem talán Önről is szól!

Az év kreatív megoldása
Az év kreatív megoldása

A MOST! kampány bannere „Az Év Honlapja” pályázaton elnyerte „Az Év Kreatív Megoldása” címet.

Idézet

MOST aktuális - Mi változott bennünk a nehéz időkben?

INTERJÚ CSÜRKE JÓZSEFFEL,
A BUDAPEST BANK BUSINESS ÁRAZÁSI ÉS HITELEZÉSI VEZETŐJÉVEL

Csürke József aprócska irodája a Budapest Bank központjának egy eldugott szegletében található. Amikor belépek, éppen telefonál. Rám hivatkozva hamar befejezi a beszélgetést, elmosolyodik, kezet nyújt, és kávéval kínál. A hangja, az arca és a stílusa alapján mindennek nézném, csak bankárnak nem. Élénk fényű, sötét szempár, természetes közvetlenség. Beszédstílusa megfontolt, hangja meggyőző.

Bevezetésként megmutatom neki a Népszabadság aznapi számát. Arról írnak, hogy csökken a kockázatvállalási hajlandóság, és szerte a világon – de különösen a régiónkban – a biztos hozamú bankbetéteket keresik a befektetők. „Mindenki a biztonságra törekszik” – reagál a felvetésre Csürke József. „A bizonytalanság, ami a válság hatására kialakult, a többség számára stresszt jelent. Pedig, egy kis bátorsággal akár nagyszerű kihívásnak is felfoghatnánk a jelenlegi átrendeződést.”

Szemmel látható tendencia, hogy a megtakarítási hajlandóság növekszik. De miért nem tartalékoltak az emberek korábban? „Azért, mert túl könnyű volt hitelhez jutni. Gondoljon bele, a fiatalok ezelőtt húsz évvel még nem vásároltak rögtön a házasságkötés után lakást. Kivártak, gyűjtögettek, tartalékoltak. Gyakran két-három évtized is eltelt, mire összejött a pénz. Nézzen körül most! A válság kirobbanása előtti időszakban a pénzintézeteknél könnyen lehetett hitelhez jutni. Alacsony saját erővel, viszonylag alacsony törlesztőrészlettel, kedvező kamatfeltételek mellett kínálták” – feleli a szakember. Ennek kapcsán felvetem a bankok megbízhatóságának a kérdését. „A bankok között nem egyenletes a portfólióromlás, és nem azonos a pénzintézetek céltartalékának nagysága sem. A klasszikusan prudens finanszírozási és hitelezési magatartást tanúsító bankok – ilyen a Budapest Bank is – egy-egy krízishelyzetben sokkal kisebb veszteséget könyvelhetnek el az úgynevezett „bátrabb” bankokkal szemben. Ebből kell most előnyt kovácsolni” – válaszolja a banki vezető.
A szakember szerint két helyen kell nagyon őszintének lenni: a templomban és a bankban. „Bankárhoz nem csak akkor kellene menni, ha hitelt akar az ember. Nekünk, bankároknak viszont nem szabad rögtön finanszírozni, csak azért, mert az ügyfél kéri. Akkor kell adni, ha pontosan látszik, hogy ez javít az ügyfél jövőbeni helyzetén”
– fejti ki. „A világ és a piac is változik, nekünk is mernünk kell változni, változtatni. Nem lehet bebetonozni magunkat.

A túlélés, valamint a prosperitás nagyban függ az alkalmazkodni tudás képességétől. Ehhez viszont nagyon fontos, hogy jó helyről jó tanácsokat kapjon az ügyfél. És persze finanszírozást is, ha éppen arra van szükség” – teszi hozzá. Megkérem, hogy avasson be az ügyfélkapcsolat rejtelmeibe. „Az ügyfelek egy része nehezen nyílik meg, főképp akkor, ha bajban van. Gondoljon bele, az életükről van szó, és szégyellik a kudarcot. Ilyenkor nem szabad az irodában ülve várni, hogy az ügyfél besétáljon, hanem el kell menni hozzá. Ezt a szemléletet igyekszünk általánossá tenni a kollégáink körében.”

Mi történik egy ilyen ügyféllátogatás során? „Sokszor csak meghallgatni kell a partnerünket. Miközben beszél a problémáiról, gyakran magától rájön a megoldásra. Mondok egy példát. Felhívott egy ismerősöm, hogy ugorjak fel hozzá, mert bajban van. Elváltak a feleségével, ő meg ott maradt a kétszintes házban, tetemes hitellel, meg két autóval. Többet dolgozni nem tud, a házat eladni nem akarja. Megkérdeztem, hogy tényleg szükséges-e mind a két kocsi és hogy az emeleten tényleg nem lakik-e senki. »Adjam el az egyik autót, az emeletet meg adjam ki bérbe?« – kérdezett vissza. Nem kellett tanácsot adnom, csak hallgatni és feltenni két egyszerű kérdést. Ha hiány van, költségviselőt kell szerezni, ilyen egyszerű. Ez igaz a vállalkozásokra is.”

Csak negatív hatása van a krízisnek? - kérdezem Csürke Józseftől. „Nem érzem, hogy anyagilag annyira nagy bajban lennének a cégek – lelkileg vannak bajban” – válaszolja. „Attitűdváltásra van szükség. Látni kell, hogy a versenytárs nem ellenség. A válság pozitív hatása, hogy megméretnek a tartós kapcsolatok. Kiderül, volt-e alapja a bizalomnak, és hogy van-e bennünk elég erő és energia összefogni. Ugyanis ez az út vezet a válság megoldásához.”

Végezetül megkérdezem, ha lehetne három kívánsága, mi lenne az. „Először is stabilizálnék egy kiszámítható és kellően gyenge forintárfolyamot” – mondja rövid gondolkodás után Csürke József. „Olyan árfolyamra lenne ugyanis szükség, ami egyszerre ad ösztönzést az exportőröknek, és nyújt védelmet a belföldi piacra termelőknek. A második kívánságom az lenne, hogy mindenki tudjon legalább két nyelvet a magyaron kívül. Ha többet kommunikálnánk a külföld felé, az nagyobb ingergazdagságot is jelentene. Nem jó, hogy ennyire el vagyunk zárva a hatásoktól, és egyben a példáktól is. Harmadik kívánság nem is kellene.” A beszélgetés után azt veszem észre, hogy eltelik még egy óra. Beszélgetünk irodalomról, újságírásról, sőt magánéletről is. Kezet fogunk, és a lehető legőszintébben mondhatom búcsúzóul: „Egy élmény volt”.