Business Partner Díj 2009
Business Partner Díj 2009

Fókuszban a példaértékű válságkezelés. Olvassa el cikkeinket, tekintse meg a videókat és szavazzon!

Most önre figyelünk!
Most önre figyelünk!

Írja meg pénzügyi sikereit az elmúlt hónapból! A következő MOST! nemcsak Önnek, hanem talán Önről is szól!

Az év kreatív megoldása
Az év kreatív megoldása

A MOST! kampány bannere „Az Év Honlapja” pályázaton elnyerte „Az Év Kreatív Megoldása” címet.

Idézet

MOST aktuális - Mi változott bennünk a nehéz időkben?

Egyesek szerint túl vagyunk a nehezén, hamarosan újra visszatér a gazdasági prosperitás időszaka. Nem szabad azonban újra beleesnünk a régi csapdákba, az újratervezésnél a pénzügyi szempontokon túlmutató tényezőket is figyelembe kell vennünk. Ezeket a következtetéseket szűrhetjük le öt vezető közgazdásznak a Business most! olvasóinak adott helyzetértékeléséből.

A FENNTARTHATÓSÁG VÉGE

Jelentős változás előtt áll az egész világgazdaság – elemzi a kialakult helyzetet Mellár Tamás, az MTA doktora. A Pécsi Tudományegyetemen tanára szerint csak a felszínen pénzügyi természetű a válság. Az egyik probléma, hogy a gazdasági fejlődés feléli a környezeti forrásokat, különösen a világ fejlett részén. A környezetszennyezés
mértéke, a fosszilis energiahordozó-készletek kifulladása és a globális felmelegedés mind a gazdasági növekedés fenntarthatóságának végét jelzik. A másik probléma a társadalom elöregedése, ami a nyugdíjrendszer válságához vezetett.

Magyarországon komoly problémának látja a szakember, hogy az államadósság finanszírozása miatt jóval magasabb a jegybanki kamatláb, mint a környező országokban, és magasabb az infláció is, ezért főleg devizában adósodtunk el. Rövid távon kedvező volt a devizahitelek igénybevétele, és ezúton a bankok is bővíthették a szolgáltatási körüket. Ez a gyakorlat azonban keresletet teremtett, és ezáltal gerjesztette az inflációt.

A DOLLÁR GYENGÜLÉSE

Inzelt PéterInzelt Péter, az MTA SZTAKI igazgatója a szerint a válság kezelésének legfontosabb eleme Nyugaton a nagy bankok demonstratív megmentése volt. Ez megakadályozta a legrosszabbat: a betétesek nem rohanták meg a pénzintézeteket. Mindez azonban nagyon sok pénzbe került, ennek eredményeképpen a dollár várhatóan gyengülni, az infláció pedig növekedni fog.

Inzelt szerint csökkenni fog a dollár világpénz szerepe is, és Kína bizonyosan meg fog erősödni a következő évtizedben. Az ázsiai ország helyesen teszi, hogy a felhalmozott dollárkészletének piacra dobása helyett – ami a válság további mélyüléséhez vezetne – cégeket és így know-how-t, tudást vásárol, ami növekvő versenyképességének záloga.

VÁLSÁGFORMÁK

Karsai GáborA totális pénzügyi katasztrófával fenyegető első szakaszt ugyan elkerültük, de pár évbe még beletelik, hogy visszakapaszkodjunk a válság előtti szintre – elemez Karsai Gábor, a GKI vezérigazgatóhelyettese. A válságok alakulását nyomtatott, latin nagybetűk formájával szokás érzékeltetni.

Az e felosztás szerinti L-betűs – azaz a hirtelen zuhanó majd alacsonyan maradó gazdasági mutatókkal jellemezhető – válságot szerencsésen elkerültük. A jóslatok azóta beszéltek a hirtelen zuhanás, gyors visszakapaszkodás forgatókönyvét követő V betűvel jellemezhető, majd az ahhoz hasonló, bár elhúzódóbb U-betűs válságról is. Egyes pesszimistább jóslatok a W alakját követő, azaz több visszaeső-nekilóduló szakasszal jellemezhető, elhúzódó válságról beszélnek. Karsai szerint a kilábalás 2010-ben indulhat el, és 2012-ben már elérhetjük a 2007 előtti szintet.

GOND AZ ALACSONY KOCKÁZATVÁLLALÁSI KEDV

László CsabaTöbb problémát hozott magával a válság – mondja László Csaba, a KPMG Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Az első probléma a túlzott kockázatkezelés, ami a volt pénzügyminiszter szerint még egy ideig meg is marad.

Míg korábban jellemző volt, hogy bizonyos üzleti folyamatokat nulla kockázatúnak tekintettek, most sokan átestek a ló túlsó oldalára, és normál piaci körülmények között kezelhető kockázatot sem vállalnak. A másik komoly gond, hogy a válságnak legjobban kitett ágazatok komoly finanszírozási nehézségekkel állnak szemben. Példával élve az ingatlanpiac területén nemcsak a kereslet csökkenése, hanem a hitelhiány is visszaveti a fejlődést. A harmadik probléma az árazásé. A tőke és a finanszírozás is drágább lett minden szegmensben, és ez csak idővel fog visszaállni a válság előtti állapotba.

CSAK SEMMI LAZASÁG!

Belyó PálBelyó Pál, az Ecostat főigazgatója szerint idővel elkerülhetetlenül napirendre fog kerülni a fiskális és monetáris lazítások befejezése. Jövő év végére megfordul az infl ációs folyamat iránya, azaz annak gyorsulása fog gondot okozni – jósolja a szakember, majd hozzáteszi: az optimista forgatókönyv szerint 2012 után elérjük a válság előtti GDP-szintet.

A fiskális-monetáris expanzió növeli az egyes országok államháztartási hiányát, és ennek következtében a tagállamok többsége megsérti a maastrichti kritériumokat. Belyó szerint lehetőségeihez mérten az EU is szigorítani fog a fiskális-monetáris lazaságon, és intézkedéseivel hűteni fogja a meglóduló inflációt.

ÖSSZEKÖTÖTT LÁBBAL FUTNI

Magyarország válságkezelési lehetőségei minimálisak, részben a magas adósságállomány, részben az ország gazdasági nyitottsága miatt – elemzi Inzelt Péter. A reálgazdaságot a hazai keresletcsökkenés mellett a legfontosabb exportpiacok, így a német gazdaság zuhanása is sújtja. Ezt súlyosbítja, hogy a magyar gazdasági teljesítményhez jelentősen hozzájáruló multinacionális vállalatok a válságnak legjobban kitett ágazatokban,
például az autóiparban és az elektronikai összeszerelésben működnek. Ráadásul a magyar szabályozási környezet
egyáltalán nem ösztönző. Az MTA SZTAKI vezetője szerint a forintárfolyam jelenlegi stabilizálódása inkább a dollár gyengülésének köszönhető. Több érthetetlen elem is található a kormány intézkedései között. Némelyik több zűrt okozott, mint hasznot – mondja Inzelt. További probléma, hogy a bürokrácia folyamatosan növekszik, pedig a legfontosabb és költségkímélő intézkedés annak visszaszorítása lenne. A szakember szintén komoly problémákat lát a pályázati rendszerben is. Meglátása szerint hajmeresztő a pályáztatók szemlélete, viselkedése és a pályázó tökéletes kiszolgáltatottsága is.

A STABILITÁS ÁRA

Gödörből verembe kerültünk – mondja Karsai a válság hazai alakulásáról, hiszen az államháztartási egyensúly ára a gazdasági visszaesés. 2008-ban keresletösztönzésre – mint az Egyesült Államokban és több EU-s tagállamban – nem volt lehetőségünk. Ebből a helyzetből kifolyólag rövid távon ugyan jobban romlott a magyar gazdaság helyzete, mint az említett országokban, ám egyensúlyi szempontból az EU legjobbjai között
vagyunk.

A magyar cégek szerint elértük a mélypontot, de 2010 végéig nem várható javulás, azaz az elkövetkező hónapokban stagnálással számolnak – ismerteti Belyó Pál a vállalati szféra várakozásait. Ugyan a bizalmi indexek jelenleg a mélyrepülés végét jelzik, de a tapasztalatok szerint a foglalkoztatottság javulása ilyenkor még fél-egy évet várat magára. Belyó a hazai helyzetről azt mondja, hogy a magyar gazdaság a válság első szakaszában nem volt képes átfogó fiskális vagy monetáris keresletélénkítéssel, azaz klasszikus anticiklikus gazdaságpolitikával reagálni, mivel az államcsődhöz vezetett volna. Egyedül a kiadáscsökkentés volt lehetséges, aminek a szociális hatásait enyhíteni kell, ez tovább szűkíti az amúgy is kicsi mozgásterét a kormányzatnak. Ugyan adóátcsoportosítás történt a társadalombiztosítási járulékról a forgalmi adóra, de a GDP-viszszaesés miatt az újraelosztás mértéke és az adóközpontosítás arányai ez évben még érdemben nem változnak – szögezi le Belyó.

MERRE TOVÁBB?

A BUX és a pillanatnyi forintárfolyam mutatói nem a lényeget mutatják – fejti ki Mellár. Akkor lehet majd várni a jelentős változást, ha az építőipari indexek és az üzleti beruházások is újra jelentős dinamikával rendelkeznek majd, és ha a lakosság újra tartós fogyasztási cikkeket fog vásárolni. A pécsi egyetemi tanár
szerint nem lehet tovább halogatni a szerkezeti váltást. A helyi és az élelmiszer-gazdaság fellendítése megoldható saját forrásból, de a technikai váltáshoz, a megújuló energiahordozókra való áttéréshez külső tőkeeszközök kellenek. Ezek a lépések garanciát jelentenének a válság kedvezőtlen hatásai ellen, a bankrendszer
tekintetében pedig a kkv-szektor támogatására kell helyezni a hangsúlyt. Mellár szerint a gazdasági válság mellett energiaválsággal is számolnunk kell, a fosszilis energiahordozók – és ezáltal a szállítási költségek – drágulása miatt a helyi, kis- és középvállalatok fognak megerősödni a multinacionális vállalatokkal
szemben.

A nyavalya tudja! – feleli nevetve Inzelt Péter, arra a kérdésre, hogy, milyen információtechnológiai (IT) eszközök segíthetik a kis- és középvállalatokat a válság idején. Ez egy rendkívül széles terület – indokolja a válasz bonyolultságát az MTA SZTAKI igazgatója. Bizonyos eszközökre eleve szükség van, adót bevallani internet nélkül
ma már nem lehet. Külön területet jelentenek a technológia, a gyártás, a logisztika IT-eszközei a precíziós berendezésektől a robotokon keresztül a folyamatok automatizálásáig. Ezen eszközök használata a jövő miatt fontos a kkv-szektornak. A szűkülő piacokon az ár- és minőségi verseny egyre kegyetlenebb lesz.

A megrendelések elnyerésében növekedhet az e-piactér szerepe. Nem lebecsülendő az adatbányászat szerepe sem a jövő gazdaságában. Sok szervezetnél halmozódnak fel hatalmas adattömegek, amelyeket ma már kezelni, elemezni tudunk. A rendelkezésre álló információ sokoldalú feldolgozása segít saját tevékenységünk, a piac, a fogyasztói szokások elemzésében. A különböző akciók, kedvezmények meghirdetését milliárdos adattömegek feldolgozása előzi meg – fejti ki véleményét Inzelt.

A munkáltatói járulék csökkentése alapvető lépés, amit folytatni kell László Csaba szerint. A kis- és középvállalatok szempontjából az iparűzési adó csökkentése és az adóterhek egyszerűsítése lenne különösen fontos, hiszen nincs nagy apparátusuk kezelni az adóadminisztrációt, ami egy 10 fős cégnél ugyanannyi, mint egy több ezer alkalmazottal dolgozónál. A KPMG ügyvezetője azt is hozzáteszi, hogy a társadalombiztosítási
járulék további csökkentése szintén rendkívüli fontosságú, ám ennek feltétele a kiadási oldalon való kompenzálás.

Az első a túlélés - tanácsolja Karsai a kis- és középvállalatoknak. Ennek módozatai a költségcsökkentés és a racionalizálás. Aki viszont átvészelte a visszaesést, annak fel kell készülnie a konjunktúrára, innovációba kell fektetnie, új piacokat keresnie. Az új húzó iparágak még nem látszanak világosan, de ilyen lehet például a környezetvédelem vagy az egészségipar. A cégek többségének azonban saját profilján belül kell megtalálnia a fizetőképes keresletet. A legtöbb ágazatban egy fajta "piactisztulás" is valószínű, ami tragikus a veszteseknek, de jó a nyerteseknek. A győzelemhez viszont már nélkülözhetetlenek lesznek az óvatos befektetések.