Tovább halogatják a cégvezetők a generációváltást

A Budapest Bank legfrissebb reprezentatívkutatásából kiderült, hogy a vállalatvezetők az idei év kihívásai miatt mégkevesebb időt tudtak generációváltásra fordítani, amely így 2020-ra látványosanháttérbe szorult: csupán a cégek 9 százalékánál merült fel idén a vezetőváltásgondolata. A döntés viszont egyre sürgetőbb: 25 százalékponttal többengondolják közülük úgy, hogy életkoruknál fogva időszerű lenne a stafétabotátadása, mint két évvel korábban. A vezetők döntő többsége csak egy családtagkezében látná biztonságban a vállalkozást, és szinte alig merült fel azértékesítés lehetősége. A bizonytalan üzleti környezetben azonbanfelértékelődik a bankok szerepe: mind a generációváltás, mind az értékesítésfolyamatába egyre többen vonják be a pénzintézeteket.

A Budapest Bank kétévente készíti el reprezentatívkutatását, amelyben közel 600 magyar kis-, és közepes vállalkozásvezetőváltását és cégértékesítésének lehetőségeit méri fel.ⁱ
Ahazai kkv-k a magánszférában foglalkoztatottak kétharmadának biztosítanakmunkalehetőséget, a KSH legfrissebb adataiⁱⁱszerint anemzetgazdaság teljesítményéhez a teljes hozzáadott érték közel 50%-ávaljárulnak hozzá. A 90-es években vállalkozást indító nemzedék nyugdíjas korúváválásával azonban a generációváltás kérdése soha nem látott súllyal nehezedik amagyar vállalkozói társadalomra. Az elkövetkezendő 8-10 évben a hazai kkv-ktöbb mint felét, 12 ezer vállalatot érinti közvetlenül a folyamat.ⁱⁱⁱ

Fogy az idő, mégsem lépnek a vezetők
A kutatás rámutatott: a vállalatvezetők döntő többsége, 91 százaléka annakellenére sem gondolkodik a staféta átadásán, hogy két év alatt 25-ről 50%-ranőtt közülük azoknak az aránya, akik szerint ez életkorukból fakadóan máridőszerű lenne. Reálisan látják a helyzetüket, hiszen a kkv-k harmadánakvezetői már bőven elmúltak 60 évesek^iv, a válaszadók pedig erre azidőszakra, 65 és 70 év közöttire teszik az ideális életkort a vezetésátadására.

Kérdéses az utód, de lényeg, hogy családtaglegyen
A cégvezetők kétharmada családon belül szeretné továbbadni a vezetőifeladatokat, azonban még nem tudják, hogy pontosan kinek, csupán az esetek16%-ában jelölték már ki a végleges utódot. Csökkent a vezetők bizalmatlansága:míg két évvel ezelőtt még 29%-uk szerint volt különösen nehéz megtalálni akövetkező vezetőt, addig idén már csak 21%-uk mondta ugyanezt.  Ez némi optimizmusraadhat okot a következő generáció számára, hiszen – ahogy a vezetők, úgy azutódok is – egyre idősebbek és tapasztaltabbak lesznek, egyre inkábbfelkészülnek a vezetői feladatokra.

2020 nem a vezetőváltás éve volt
Az idei év korábban elképzelhetetlennek tűnő kihívások elé állította acégvezetőket. Kiélezett helyzetben gyorsan kellett cselekedniük, egy-egydöntésük a cég jövőjét is meghatározhatta. Nem meglepő, hogy inkább aválságkezeléssel törődtek, mintsem a generációváltás folyamatával: 10 százalékkalmagasabb volt azok aránya, akik időhiány miatt nem tudtak a vezetőváltássalfoglalkozni, mint két éve. Ez azt eredményezte, hogy 2020-ra látványosanháttérbe szorult a folyamat, tavalyelőtt még a cégek 15%-ánál merült fel autódlás, addig idén ez 9%-ra csökkent.„A kkvszektor sikeres generációváltása egyértelműen nemzetgazdasági érdek, amihezminden lehetséges segítséget meg kell adni számukra, legyen szó államitámogatásokról, edukációról, vagy pénzügyi tanácsadásról. Tisztában vagyunkvele, hogy ez az év elsősorban a válságkezelésről szólt, talán éppen ezértegyre több vállalat vonja be banki tanácsadóját a vezetőváltásba. Két év alattugyanis megduplázódott, és 15%-ra nőtt azon vállalatvezetők száma, akik igénybevettek banki szolgáltatást a folyamatban. Bízunk benne, hogy ez a szám továbbfog emelkedni, bankunk pedig igyekszik tematikus rendezvényekkel, pénzügyitanácsadással és tudásmegosztással segíteni a hazai vállalatokat ebben”–mondta Kasziba Levente a Budapest Bank vállalati üzletág vezetője.

Eladni? Soha!
Igaz, hogy a vezetők a vállalat további sorsát alapvetően valamelycsaládtagjukra bíznák, azonban könnyen előfordulhat, hogy bizonyos körülményekmiatt erre nincs lehetőség. Kézenfekvő megoldás ilyenkor a cég – akárcsak egyrészének – értékesítése, azonban a felmérés szerint a cégtulajdonosok 87százaléka egyáltalán nem szándékozik eladni a vállalatot.  Nem lenne pedigszerintük nehéz dolguk: a megkérdezettek harmada szerint könnyűszerreltalálnának megfelelő vevőt a cégre, bár 20%-uk szerint nem adna a vásárlóannyit vállalkozásért, mint amennyit valójában ér. Ugyanakkor egy vállalatértékesítését nagyban hátráltathatja, ha nem egyértelmű a cégértéke. Avállalatvezetők 60%-ának nincsenek objektív mérőszámai, amelyek alapján meglehetne határozni az eladási árat, ezért egyáltalán nem tudják, vagy csakmegbecsülni tudják az összeget. A bankok szerepe az értékesítésben folyamatosannő: a vezetők 35%-a vonna be pénzintézetet az eladási folyamat valamelyszakaszában, amely 6 százalékponttal magasabb érték, mint két évvel ezelőtt.

Átláthatóbb működés a legnagyobb cégérték
A vállalatvezetők szerint a legnagyobb értéknövekedést az átlátható, jobbanstrukturált működéssel, tudatos marketing-kommunikációval, hatékonyabbmunkaszervezéssel és több innovációval lehetne elérni. Ezek fejlesztéséhez avállalkozások fele saját tőkét venne igénybe, de 22%-uk a pénzügyifinanszírozásban is lát fantáziát. A cégek 16%-a viszont ezek közül egyiket semválasztaná, mert növekedni sem szeretne, úgy vélik, hogy a jelenlegi állapot alegmegfelelőbb a tulajdonosok és az alkalmazottak számára is egyaránt.

„A vállalatvezetők sokszor szinte a családjuknaktekintik a céget, elkötelezettek a munkavállalóik iránt, fontos számukra ajövőjük. Nem meglepő, hogy kevesen gondolkodnak értékesítésben, mégis, a cégjövője érdekében a piaci racionalitások mentén lenne érdemes dönteni, ésszakértő partnerek segítségével megtalálni a legjobb megoldást. Örömmeltapasztaljuk, hogy az esetek harmadában már számítanak a cégek bankokra az értékesítésfolyamatában, hiszen számos finanszírozási megoldással és pénzügyitanácsadással tudjuk támogatni az eladást”- tette hozzá KaszibaLevente.

ⁱAz országosan reprezentatívfelmérést a Budapest Bank megbízásából az Avanti Research készítette 2020 nyarán,545 db. 200 millió Ft éves árbevétel fölötti magyar tulajdonú cégtulajdonosa vagy ügyvezetője telefonos (CATI) megkérdezésével.

ⁱⁱAz országosan reprezentatívfelmérést a Budapest Bank megbízásából az Avanti Research készítette 2020nyarán, 545 db. 200 millió Ft éves árbevétel fölötti magyar tulajdonú cégtulajdonosa vagy ügyvezetője telefonos (CATI) megkérdezésével.

ⁱⁱⁱAz országosan reprezentatívfelmérést a Budapest Bank megbízásából az Avanti Research készítette 2020nyarán, 545 db. 200 millió Ft éves árbevétel fölötti magyar tulajdonú cégtulajdonosa vagy ügyvezetője telefonos (CATI) megkérdezésével.

^ivInnovációs és TechnológiaiMinisztérium: A magyar mikro, kis- és középvállalkozások megerősítésénekstratégiája 2019-2030. (Budapest 2019. november 5.) 47. oldal, 100 millióforint éves árbevétel feletti cégek